Ezért van szükségünk a multikra: hozzáadott értékben is lepipálják a hazai tőkét
A versenyszférában dolgozóknak csupán egyharmada áll multik alkalmazásában, ám ők termelik meg a teljes román gazdaság hozzáadott értékének 44 százalékát.
Egy cég hatékonyságáról, életrevalóságáról keveset mond el az árbevétele, a legfontosabb mutató a hozzáadott érték, vagyis az, hogy mennyivel drágábban lehet eladni a munka termékét ahhoz képest, amennyibe a felhasznált erőforrások, az alapanyagok, a munkaerő, esetleg egyéb felhasznált szolgáltatások kerültek.
Minél nagyobb egy adott cég által létrehozott hozzáadott érték, minél komplexebb egy végtermék az alapanyagokkal összehasonlítva, annál több a nyereség. Az Európai Uniós statisztikai hivatala, az Eurostat, arról készített kimutatást, mekkora a részesedésük a multinacionális vállalatoknak a tagországok gazdaságaiban, a pénzügyi szektor kivételével, előállított hozzáadott értékben.
A hozzáadott érték 44 százalékát adják a multik
Az adatok azt mutatják, hogy idehaza a hozzáadott érték 44 százaléka a multiknál jön létre, annak ellenére, hogy utóbbiak száma az országban bejegyzett cégeknek kevesebb, mint 6 százalékát teszi ki. Ez azt jelenti, hogy a román gazdaság erősen függ a multinacionális vállalatoktól, nagy volna a baj, ha azok tömegesen szednék a sátorfájukat.
Függőségünk az uniós átlagnál lényegesen nagyobb mértékű, az EU viszonylatában a multik a hozzáadott értéknek ugyanis csak 25 százalékát állítják elő. A 28 tagállam közül a legnagyobb kitettséget a magyar gazdaság mutatja, lévén, hogy az anyaországban a honi tőkéjű vállalatok hozzájárulása a teljes hozzáadott értékhez mindössze 48,6 százalék. A multik részaránya egyetlen más államban sem haladja meg az 50 százalékot, a második helyen álló Szlovákiában is csak megközelíti azt, 48,1 százalékkal.
Az, hogy Szlovákiában a belföldi tőke hozzájárulása nagyobb, mint Magyarországon, némiképp meglepő, mivel az egykori Felvidék napjainkban a nagy autógyártók összeszerelő műhelyeként működik, az egész gazdaság a gépkocsigyártásra épül, ugyanakkor, úgy tűnik, hogy a hazai vállalatok hatékonyan működnek beszállítókként.
A román munkavállalók egyharmadát alkalmazzák
A belföldi cégek részaránya a hozzáadott értékben három mediterrán államban a legmagasabb: Cipruson 86,6, Olaszországban 84,2, Görögországban pedig 83,7 százalék. Az EU legnagyobb gazdaságának számító Németországban a hazai tőke/multik arány szinte egybeesik az uniós átlaggal, 75,2-24,8 százalék. Az egykori szocialista országok közül Horvátországban a legerősebb a belföldi tőke, amely a gazdaság teljes hozzáadott értékének 76,6 százalékát produkálja.
A hazai versenyszféra munkavállalóinak körülbelül egyharmada, 1,2 millió fő dolgozik multinacionális vállalatnál. A multiknál az egy főre eső bruttó bérköltség szinte duplája annak, amennyit a hazai tőkéjű cégek költenek az alkalmazottakra, de van is fedezet rá, mivel előbbiek esetében a dolgozók egységnyi idő alatt több mint kétszer annyi pénzt termelnek.
- 34228 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34230 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34231 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34232 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34233 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34233 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni