A rádióban meghirdetett árengedmények a kutyát sem érdeklik, derül ki egy piackutató cég tanulmányából.

Egyértelműen az internetről tájékozódnak leginkább az árakról a hazai vásárlók, derül ki a Focus Market Research piackutató cég legfrissebb felméréséből. A világháló dominanciája az elektromos- és elektronikus termékek esetén a legegyértelműbb: a megkérdezettek 61 százaléka az interneten keresgélve dönti el, hogy mit, illetve hol vásároljon.

A televíziós reklámok a fogyasztók 16 százaléka számára adnak indíttatást, hogy egy adott terméket megvegyenek, a kereskedők nyomtatott reklámújságainak ajánlatai alapján pedig csupán a vásárlók 9 százaléka dönt. Azonos a sorrend a barkácsáruházak termékeinek esetében is, azzal a különbséggel, hogy ebben a piaci szegmensben a vásárlók 49 százaléka preferálja az internetet, 18 százalékuk a tévéreklámok, 12 százalékuk pedig a reklámújságok alapján dönt egy adott termék mellett.

Az általános fogyasztási javak (élelmiszer, mosó- és tisztítószerek, kozmetikumok stb.) esetében a fogyasztók jóval konzervatívabbak, csupán 27 százalékuk támaszkodik az internetre, 26 százalékuk a reklámújságok, 22 százalékuk pedig a tévéreklámok alapján dönti el, hol vásároljon be. Annak ellenére, hogy a hazai országos kereskedelmi rádiókból ömlenek az aktuális árengedmények, a tanulmány szerint ezek csupán a fogyasztók 2 százalékát motiválják arra, hogy egy adott áruházba, boltba betérjenek.

Némiképp meglepő módon az internet súlya mint vásárlásra motiváló tényező kissé csökkent a 2017-es hasonló felmérés eredményeihez képest, míg a televíziós reklámoké lényegesen nőtt. A reklámújságok népszerűsége kismértékben csökkent. Azok, akik az interneten vadásznak a legjobb árakra, főleg a webáruházak kínálatát böngészik, népszerűségben ezeket az árösszehasonlító portálok és az áruházak online reklámújságai követik.

A Kaufland a legnépszerűbb

Az országos áruházláncok közül a vásárlók a Kaufland reklámújságait szeretik a legjobban, a megkérdezettek 36 százaléka annak ajánlatai alapján dönti el, hogy éppen mit rakjon a kosarába, 40 százalékuk alaposan átnézi, s mindössze 2 százalékuk hajítja egyből a papírkosárba. A Lidl sem panaszkodhat, 35 százaléka azoknak, akik megkapják a reklámújságját, vásárlásra használja fel azt. A másik végletet a Supeco diszkontáruház képviseli, melynek reklámújsága az esetek 9 százalékában a postaládából közvetlenül a szemétbe kerül, s csak a fogyasztók 18 százalékát motiválja vásárlásra.

Európai viszonylatban csak Szerbiában és Nagy-Britanniában motiválja nagyobb arányban vásárlásra az embereket internet és a televízió, mint nálunk. Magyarország ilyen szempontból kifejezetten konzervatívnak számít, az anyaországi fogyasztók 50 százaléka még mindig a nyomtatott reklámújságok árajánlatai alapján indul bevásárolni, ami több mint duplája a romániai aránynak. A legtradíciónalistábbak azonban a csehek és a szlovákok, akiket 72, illetve 75 százalékban mozgatnak meg a reklámújságokban meghirdetett árengedmények.