Egyes becslések szerint csak vadon termett erdei gyümölcsből 27 ezer tonnát adunk el külföldön, hivatalosan, persze, kevesebbet. Az erdei gomba is keresett, Nyugaton akár a hazai felvásárlási ár 15-szörösét is kifizetik érte.

Tavaly csak a Máramarosi Erdészeti Igazgatóság alá tartozó erdőkből 150 tonna gyümölcsöt értékesítettek külföldön. Ennek zöme, 110 tonna, áfonya volt, szederből és kökényből 20-20 tonnát gyűjtöttek be. Az exportőrök 2000 eurót fizettek az áfonya tonnájáért, a szederért 1000, a kökényért pedig 600 eurót.

Idén, július végéig Maros megyében 26 tonna erdei gyümölcs takarítottak be, elsősorban áfonyát és homoktövist, s az erdészeti igazgatóság illetékesei arra számítanak, hogy a szezon végéig ez a mennyiség meg fog duplázódni. Egyes szakértők szerint a valóságban a hivatalos statisztikákban szereplő adatoknál jóval több gyümölcsöt szállítanak a hazai erdőkből Nyugatra. Van olyan forrás, mely éves szinten 27 ezer tonna erdei gyümölccsel számol, ennek zöme az olasz és a spanyol piacra kerül.

A nagy kereslet érthető, ugyanis jellemzően biotermékekről van szó, melyeket a romániai felvásárlási ár többszöröséért lehet értékesíteni, a dél-nyugat európai országokban átlagban kilónként 10 euró körüli áron.

Az ágazat viszonylag kis értékű kezdeti befektetést igényel, a profitrátája pedig kiemelkedően magas. A legnagyobb hazai erdei gyümölcs exportőrök közé tartozó Eco Fruct kft. tavaly 8,6 millió, 2017-ben pedig 8,1 millió lej értékben exportált, s 2,6, illetve 2,8 millió lej nyereséget termelt.

A gomba is nagyon kelendő

Nem a gyümölcs az erdő egyetlen olyan ajándéka, mely hatalmas mennyiségben kerül kivitelre. A Bihar megyei Almaszegen bejegyzett Ecotravio kft. tavaly 286 ezer lej értékben exportált erdei gombát, főleg vargányát, s mindezt egyetlen alkalmazottal. Az erdők igazi aranybányát jelentenek a cég számára, mely közel 177 ezer lej profitot könyvelt el egyetlen év alatt, vagyis a profitrátája meghaladta a 60 százalékot.

Az almaszegi cég azonban kispályásnak számít a nagyváradi Romtransilvania Logistic mellett. Ez utóbbi 4 év leforgása alatt 85 millió lej értékben szállított ki hazai erdei gombát Olaszországba, Ausztriába, Svájcba, Németországba és Magyarországra, javarészt csomagolva, szárított formában.

A vállalat igazgatója egy mezőgazdasági szakportálnak azt nyilatkozta, előfordul, hogy a friss gomba a begyűjtéstől számított 24 órán belül már egy velencei vagy milánói étterem konyhájában van. Az erdei gomba kilóját a nagybani kereskedők átlagban 7 lejért veszik át a gyűjtőktől, szárítva pedig 22 eurót is elkérnek érte Nyugaton.

A medvéknek alig jut valami

A nagykereskedők vagyonokat keresnek az erdei gyümölccsel és az erdei gombával, az erdők lerablásának azonban nagy ára van, amit az érintett térségek lakói fizetnek meg. A barnamedve nyári étrendjében a gyümölcs és a gomba is fontos tétel, s az exportra kerülő sok ezer tonna természetes táplálékot a nagyvadaknak pótolniuk kell, leginkább a nyájak elleni támadások, kertek, ültetvények megdézsmálása révén.

“Ha otthon jóllakik az ember, nem megy ebédelni a csárdába, de ha üres a kamra, nincs választása” – mondja egy gyergyói vállalkozó, aki közelről látja, mi folyik a térség erdőiben. Elmondása szerint nyaranta a kereskedők teherautókkal, százával hoznak embereket erdei gyümölcsöt és gombát szedni, lecsupaszított erdőrészek maradnak mögöttük. A napszámosok természetesen csak eszközök, akiket általában feketén, aprópénzért dolgoztatnak, a hasznot az exportőrök felezik le.