Az Országos Kereskedelmi és Iparkamara azt szeretné, ha a kormány a szükségállapot feloldása után még három hónapon át fizetné a kényszerszabadságon levők járandóságát, ha azok nem tudnak munkába állni.

Úgy tűnik, nincs megelégedve a kormány által bejelentett gazdaságélénkítő intézkedésekkel, ezért egy terjedelmes tervezetet terjesztett a kormány elé az Országos Kereskedelmi és Iparkamara (CCIR). Gazdasági téren a korlátozó intézkedések mihamarabbi enyhítését szorgalmazza az intézmény, beleértve a boltok, áruházak, vendéglátóipari egységek és a fogorvosi rendelők megnyitását.

Ez a lépés jótékonyan hatna az iparra, a kereslet növekedése révén ugyanis nőne a termelés, ugyanakkor a kényszerszabadságon levők számának csökkenése révén enyhülne a költségvetésre nehezedő nyomás.

Mivel megnőtt az igény a cégek digitalizálására, indokolt lenne az állam által finanszírozott átképzési programok szervezése. A CCIR javasolja a járvány elleni védekezésben használt fertőtlenítőszerek és a védőfelszerelések áfájának 0 százalékra való csökkentését, valamint a kis- és középvállalatoknak szóló IMM Invest program keretében lehívható pénzalap bővítését.

Adómentességet kérnek

Pénzügyi téren a kereskedelmi és iparkamara azt szeretné, ha a cégek mentesülnének a 2019-es és 2020-as profitadó befizetése alól, ha ezeket az összegeket visszaforgatják az üzletbe, befektetés formájában.

Indokoltnak találják az adótörvénykönyv módosítását, hogy a helyi önkormányzatok ideiglenesen mentesíthessék az ingatlanadó és más helyi adók befizetése alól a minimum 25 százalékos forgalomcsökkenést elszenvedő cégeket, valamint a profitadó csökkentését az exporttevékenységet folytató vállalatok számára. A CCIR szorgalmazza egy gyorssegély-alap létrehozását, melyből a rászoruló vállalkozások maximum 10 ezer euró értékű kamatmentes kölcsönt kaphatnának, kizárólag bérek, bérleti díjak és közüzemi költségek kifizetésére.

A javaslatok között szerepel még 10 százalékos kedvezmény minden időben befizetett adónem után, a profitadó 10 évre történő elengedés az élelmiszeripari beruházást végrehajtó vállalatok számára, valamint, hogy az állam vállalja át a cégek által foganatosított járványmegelőző intézkedések költségeit. A javaslatcsomag szerzői szerint indokolt volna, ha az informatikai ágazat mellett a mezőgazdaságban dolgozók is mentesülnének a jövedelemadó fizetése alól.

Munkaügyi területen a legfontosabb javaslat, hogy az állam a szükségállapot lejárta után 3 hónapon át fizesse azon kényszerszabadságon levő dolgozók járandóságát, akik nem tudnak munkába állni.