Jóllehet az új költségvetés hangsúlyozza a beruházások fontosságát, az autópályák építésére igen kevés pénzt irányoz elő. Ily módon az ország legfontosabb sztrádaszakaszai – mint például a Lugos-Déva, a Szászsebes-Torda – jelentős késéssel készülhetnek el. Az előbbi autópályára szükséges összegeknek csupán az egyharmadát, az utóbbi esetében csak az egynegyedét fedezik a büdzséből.

A 2016. évre szóló költségvetési tervezetben a Lugos-Déva, illetve a Szászsebes-Torda sztrádaszakasz építésére mindössze 348, valamint 248 millió lejt irányoznak elő. A két autópálya-szakasznak 2016 végére kell elkészülnie, és bár az építők késésben vannak, a a lemaradás még behozható. Ehhez azonban több mint kétmilliárd lejre van szükség.

A Ludos-Déva szakasz megépítése 3,5 milliárd lejbe kerülne, ebből 2015 december végéig 1,73 milliárd lejt költöttek el. A költségvetésben 2016-ra előirányzott 348 millió lej mellett tehát még több mint 1 milliárd lejre van szükség. A Szászsebes-Torda autópálya összköltségeit 2,73 milliárd lejre becsülték, ebből az összegből 2015 végéig 642 millió lejt utaltak át, az idei évre betervezett 248 millió lej mellett úgyszintén egymilliárd lej hiányzik.

Románia már eddig is számos külföldi beruházást veszített el az infrastruktúra fejletlensége miatt, ezért a szakemberek mellett a civil szervezetek is rendkívül fontosnak tartják a sztrádaépítést. A Pro Infrastructura Egyesület ügyvezető igazgatója, Cătălin Drula igen furcsának találja azt is, hogy a jövő évi költségvetés nagy összegeket irányoz elő a teljes mértékben hazai forrásokból megépülő sztrádákra – a Bukarest-Brassó autópályára például 900 millió lejt fordítana –, holott éppen az uniós támogatásból épülő szakaszokra kellene több pénzt szánni, ezek esetében ugyanis az uniós finanszírozásnak köszönhetően a befektetett összeg további 75 százalékkal bővülne.

Kölcsön nélkül

A közlekedési tárca a 2016-os költségvetés tervezete szerint jövőre kevesebb pénzt kap. Az összeg 7,6 százalékkal csökken, a minisztériumnak az idei 12,8 milliárd lej helyett jövőben mindössze 11,9 milliárd lej jut. A szűkmarkú költségvetés miatt a sztrádaépítés jelentősen lelassul, a 2,95 százalékos költségvetési deficit ugyanis túlságosan magas ahhoz, hogy a sok pénzt igénylő munkálatok 2020-ig elkészülhessenek.

Ez csakis abban az esetben vált volna lehetségessé, ha a szigorúan kézben tartott deficit mellett Romániának sikerülne elfogadtatnia az Európai Bizottsággal egy strukturális reformzáradékot, amelynek értelmében 0,5 százalékkal meghaladhatná a tervezett hiányt. Ekkor az ország 7 milliárd eurós kölcsönt vehetne fel, amelyből – az uniótól kapott pénzekkel együtt – finanszírozhatná sztrádaterveit.

Ily módon azonban az infrastrukturális projektek esetében 2020-ig Romániának kizárólag saját forrásaira illetve uniós pénzekre kell támaszkodnia. Ez az összeg viszont, szakemberek egybehangzó véleménye szerint, aligha lesz a betervezett sztrádák, gyorsforgalmi utak befejezéséhez.

E szerint a Románia infrastrukturális fejlesztésére fordítható összegek nagyjából csupán a késében lévő Nagyszeben-Pitești, a moldovai gyorsforgalmi út és legfeljebb még a Bukarest déli felén áthaladó körgyűrű megépítésére lesznek elegendőek – bár a költségek várható további növekedésével jó esély van arra, hogy a pénz még erre se legyen elég.

Kirúgták a sztrádaépítés felügyeletének vezetőjét

Dan Costescu közlekedési miniszter egyébként kedden leváltotta tisztségéből az Országos Útügyi és Autópálya-társaság (CNADNR) vezetőjét, Narcis Neagát. A miniszter döntését azzal magyarázta, hogy elégedetlenek voltak a társaság tevékenységével. A leváltott vezető helyébe a Metrorex igazgatóját, Cătălin Homort nevezte ki, ideiglenes megbízatással.

Narcis Neaga elmozdításához a sztrádaépítés jelentős lassulása és a Nagyszeben-Szászsebes közötti sztrádaszakasz hibás kivitelezése mellett szerepet kapott az a tény is, hogy a közlekedési tárcát ellenőrző testület a jelentésében több más ügyben is elmarasztalta az igazgatót. A legsúlyosabbak között van az is, hogy nem követte figyelemmel a Nagyszeben-Szászsebes közötti szakasz építését, a hanyag munkavégzés miatt pedig 200 méteres szakaszt kellett az alapokig elbontani. A rosszul kivitelezett autópálya-szakasz használatba adásával az CNADNR ugyanakkor indokolatlanul veszélyeztette a közlekedés biztonságát.