A képviselőház szakbizottságai elé került a négynapos munkahetet lehetővé tevő tervezet – számoltak be a hírtelevíziók. A jogszabály a munkatörvénykönyvet módosítja.

A tervezet lényege: ha az alkalmazottak kiegyeznek a munkaadóval abban, hogy napi tíz óra legyen a munkaidejük, akkor csak heti négy napot kell dolgozniuk. A törvénymódosító javaslatot korábban a szenátus elutasította, a döntő ház a képviselőház.

A jogszabály előterjesztői hangsúlyozzák, hogy a négynapos munkahét bevezetése opcionális, teljes mértékben a munkaadók és az alkalmazottak egyezségétől függ. Érvelésük szerint ez a lehetőség elsősorban a 25 és 40 év közötti személyeknek kedvez, akik könnyebben teljesíthetik a napi tíz órás munkaidőt. Jól fog a 30 év fölötti családosoknak is, aki így meghosszabbított hétvégéket tölthetnek a hozzátartozóikkal.

A módosítás kezdeményezői elismerik, hogy a napi tíz órás munkaidő megterhelő lehet, ám szerintük jelenleg is nagyon sok alkalmazott túlórázik, ráadásul egy részük még plusz pénzt sem kap ezért. Ugyanakkor a munkaadók számára kedvezőtlen lehet, hogy péntekenként alkalmazottak nélkül maradnak. Ez elsősorban a kereskedelemmel foglalkozó cégeket érintené hátrányosan.

A munkanapok számának csökkentése mellett szól az előterjesztők szerint, hogy az alkalmazottak sokkal kipihentebben térnek majd vissza hétfőnként dolgozni. Ráadásul jóval több időt töltenének hétvégenként a hegyekben vagy a tengerparton, és növelik ezzel a szolgáltatói és vendéglátóipar bevételeit.

Máshol is bevezették

A négynapos munkahét bevezetésére van már példa a világon. Gambiában törvény szerint közalkalmazottak munkaideje 8-tól 18 óráig tart, és a péntek szabad. A rövid munkahetet bevezették 2008-ban Utah amerikai állam 17 ezer közalkalmazottja számára is, ám az újítás nem vált be, így 2011-ben visszaállították a régi rendszert.

Hollandiában már meglehetősen sok cég bevezette a nap tíz órás munkaidőt és a négynapos munkahetet. Nagy-Britanniában elsősorban a sajtóban népszerű ez a munkarendszer.