Jelenleg az EU 13-ik legnagyobb gazdasága a romániai, de Călin Popescu Tăriceanu jelenlegi szenátusi házelnök azt állítja, hogy ha ismét kormányozhatna, Románia a hetedik helyre avanzsálna listán. A kampányígéret meg is valósítható, igaz, kell hozzá vagy 100 év.

Románia, Európa 7-ik legnagyobb gazdasága!, ezzel a szlogennel kampányol az idei választásokon a Călin Popescu Tăriceanu nevével fémjelzett ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége). A liberálisból a szociáldemokraták hű csatlósává átvedlett politikus lassánként akár le is védethetné a tömegeknek a jobb életbe, magasabb életszínvonalba vetett reményeit kézzel fogható célként megfogalmazó kampányszöveget, figyelembe véve, hogy nyolc évvel ezelőtt is ezzel szédítette a szavazókat.

2008 őszén, miniszterelnökként jelentette ki, hogy ha tartósak maradnak a gazdaságban uralkodó kedvező folyamatok, akkor 2014-re országunk a kontinens hetedik, legrosszabb esetben nyolcadik gazdasági hatalmává válik. Tăriceanu ritka rossz jósnak bizonyult, hiszen immár 2016-ot írunk, de a vizionált előkelő pozíciótól még olyan messze vagyunk, mint Makó Jeruzsálemtől. A korábbi kormányfő védelmében meg kell említenünk, hogy a gazdasági válságot nála lényegesen jobb szakemberek sem látták előre, bár az is igaz, hogy a krízis nem csak Romániát sújtotta.

A legerősebb a német gazdaság

Az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak 2015-ről nincsenek még összesített, a tagországok bruttó hazai termékére vonatkozó adatai, de egyetlen év leforgása alatt lényegi változások nem történtek. 2014-ben a kontinens legerősebb gazdasága Németország volt, 2809 milliárd eurós GDP-vel.

A dobogóra Nagy-Britannia és Franciaország fért még fel, 2222, illetve 2142 milliárd euróval. Negyedik Olaszország, 1616 milliárddal, míg az ötödik Spanyolország GDP-je (1058 milliárd euro) már csak kb. a 40 százalékát teszi ki a német hazai összterméknek.

Románia a 13-ik helyen áll, 150 milliárd euróval, Hollandia, Lengyelország, Svédország, Belgium, Ausztria, Dánia, Finnország, Portugália és Csehország is többet termel nálunk. Tăriceanu nem fejtette ki, hogy Európát földrajzi értelemben említi-e avagy az EU-t érti alatta. Előbbi esetben tizenötödikek vagyunk, jócskán lemaradva Svájc és Norvégia mögött is.

Édes álom

Az, hogy a 7-ik helyre rukkoljunk elő, az édes álom kategóriájába tartozik, figyelembe véve, hogy a finn GDP 25, a dán 50, az osztrák 110, a belga pedig 160 százalékkal nagyobb a miénknél. Az Eurostat adatai szerint a 2004 és 2014 közötti időszakban a román bruttó hazai termék átlagban évi 2,7 százalékkal nőtt, ami uniós viszonylatban kifejezetten jónak számít.

A közvetlenül előttünk álló Csehország esetében az átlagos növekedés 2,1 százalék volt, ami azt jelenti, hogy néhány év alatt, ha a tendencia nem változik, ledolgozhatjuk a mintegy 5 milliárd eurós hátrányunkat, s akár Portugáliát is megelőzhetjük, mivel az ibériai állam gazdasága évi 0,3 századdal zsugorodott az elmúlt évtizedben. A 0,7 százalékos átlagos növekedési rátát felmutató finn gazdaságot kb.20, az évi 0,4 százalékos fejlődést produkáló dánt pedig 35 év alatt utasíthatjuk magunk mögé.

A belga GDP jelenleg 250 milliárd euróval nagyobb a románnál, és ezt a hátrányt az aktuális tendenciák mellett jó 100 év alatt tudnánk ledolgozni. Nem is baj, legalább Tăriceanu a 2024-is kampányát is az aktuális szolgenre építheti majd.