Közigazgatási régiók létrehozását szorgalmazta hétfőn Dacian Cioloș miniszterelnök a közigazgatás reformjáról szóló konferencián.

Cioloș szerint kormánya azért tűzi napirendre a régiókról szóló társadalmi vitát, hogy a novemberi parlamenti választás után célegyenesbe kerüljön a közigazgatási reform. Leszögezte: tisztában van azzal, hogy a jelenlegi szakértői kormány nem határozhat az új közigazgatási régiók létrehozásáról, ezért legkorábban a választás után születhet róla döntés. 

Cioloș szerint a megyék társulásaként létrejött gazdasági-fejlesztési régiók nem működnek hatékonyan, ezért meg kell vitatni, milyen közigazgatási hatáskörökkel ruházzák fel az új régiókat. A kormányfő szerint a megyék külön-külön a maximális eredményt igyekeznek kiharcolni maguk számára, így a régiók integrált fejlesztése háttérbe szorul.

Romániában 2010 óta többször napirendre került a közigazgatási reform. Legutóbb 2013-ban volt nagyobb társadalmi vita körülötte. Akkor is a jelenlegi nyolc fejlesztési régiót akarták felruházni közigazgatási jogkörökkel. A pártok nem jutottak egyezségre, így meghatározatlan időre elnapolták az átalakítást.

Az új régiók létrehozását alkotmánymódosítási kötelezettség is nehezíti, ugyanis az alaptörvény nem ismeri a régió fogalmát (közigazgatási egységként). Az alaptörvény módosításához kétharmados többségre van szükség a parlamentben.

Az eddigi vita során többnyire olyan elképzelések születtek, amelyek szerint a jelenlegi gazdasági-fejlesztési régiókat alakítanák át közigazgatási régiókká. Ez azt jelenti, hogy Erdély három régióra oszlana, és mind Székelyföld, mind a partiumi magyar tömb román többségű közigazgatási egységbe kerülne.

A magyar politikai szervezetek élesen bírálták ezeket a terveket. Szerintük nem lehet figyelmen kívül hagyni az etnikai arányokat, és úgy vélik, hogy a fejlesztési régiók közigazgatási régiókként sem fognak hatékonyabban működni. Ezért ellenzik, hogy a jelenlegi régiók határai mentén alakítsák ki az új közigazgatási egységeket.