Hiába a hazai termelők szubvenciója, vészesen nő a paradicsomimport
3000 eurót kapnak az üvegházban vagy fóliasátorban paradicsomot termesztő farmerek, ám a behozatal mégis 20 százalékkal nőtt az első félévben.
Egyelőre teljesen hatástalannak tűnik az idén bevezetett szubvenciórendszer, amivel a kormány a szezonon kívüli időszakban történő paradicsomimport csökkentését kívánja elérni. Az Országos Statisztikai Hivatal és a Mezőgazdasági Minisztérium adatai szerint június végéig 2003 őstermelő kapta meg a fejenként 3000 eurós támogatást, mely összeg azon gazdáknak jár, akik minimum 1000 négyzetméteren termesztenek paradicsomot üvegházban vagy fóliasátorban, s legkevesebb 2 tonna termést január 1. és június 15. között értékesítenek. A már kifizetett mintegy 6 millió eurón felül a minisztériumhoz további 2,9 millió euróra adtak le igénylést a termesztők.
A belföldi termelést serkenteni hivatott állami támogatás ellenére az év első hat hónapjában kb. 20 százalékkal nagyobb értékben importáltunk paradicsomot, mint tavaly. A behozatal 62,6 millió eurót tett ki, 10,4 millióval többet, mint 2016-ban. Az import értéke áprilisban volt a legnagyobb, 16,2 millió euró, ami 17 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A legnagyobb, 57 százalékos értéknövekedés júniusban következett be, mely hónapban a hazai kereskedők 4,4 millió eurót fizettek ki határon túli paradicsomért, szemben a tavalyi 2,8 millióval.
A szakemberek szerint a program azért hatástalan, mert a szubvencionált gazdák elsöprő többsége kistermelő, aki az áruját piacon értékesíti, ahol az ellenértéket azonnal készhez kapja, míg az áruházláncok csak hetek-hónapok múlva fizetnek. A kudarc másik oka az, hogy a multinacionális kereskedelmi vállalatok szeretnek nagy tételben vásárolni, ezért a hazai gazdákkal szemben a külföldi nagytermelőket részesítik előnyben.
Többet eszünk meg, mint amennyit termelünk
Az alapvető probléma az, hogy az idehaza távolról sem termelünk annyi paradicsomot, mint amennyit megeszünk. Tavaly 70 millió euró értékben importáltunk ebből a zöldségféléből, a kivitel ellenben mindössze 250 ezer eurót tett ki. Az importparadicsom java Törökországból származik, ahonnan 2016-ban 25,2 millió euró értékben vásároltunk. Olaszországból, Spanyolországból, Németországból és Hollandiából szintén millió eurós tételekben importálunk.
A Mezőgazdasági Minisztérium nyilvántartásában 7337 olyan termelő szerepel, aki megfelel a szubvencionálási kritériumoknak. A legtöbb paradicsomtermesztőt Olt, Giurgiu, Buzău, Galați, Dolj és Teleorman megyék adják. A hazai hektáronkénti termésátlag messze elmarad a nyugat-európaitól. Míg nálunk 2016-ban 23 ezer hektáron 420 ezer tonna paradicsom termett, addig Olaszországban 103 ezer hektáron 6,6 millió tonna. Ez azt jelenti, hogy az olaszországi termésátlag négy és félszerese a hazainak.
- 34219 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34221 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34221 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34223 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34224 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34224 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni