A tíz legnagyobb hazai mezőgazdasági társulás között egy szatmári, egy szilágysági és egy Kolozs megyei van, együttesen 115 millió lej értékű húst, tejet és élőállatot dobnak piacra.

Kilencszáznál több mezőgazdasági szövetkezet van bejegyezve Romániában, ám többségük tetszhalott, tényleges gazdasági tevékenységet nem folytat. A cégbíróság adatai szerint a 200-t sem éri el azon szövetkezetek száma, melyeknek árbevételük volt 2016-ban. A szakemberek szerint ennek az oka az, hogy sok termelő nem érti, mire való egy szövetkezet, szakmai tömörülésként használják, azt remélve, hogy azon keresztül juthatnak több állami támogatáshoz.

Pedig a társulás járható út lehetne a mezőgazdasági termelők számára, amint azt a Szatmár megyei Alsószoporban működő Agroprod Crasna példája bizonyítja. A baromfitenyésztésre szakosodott szövetkezet negyvenszeresére növelte a forgalmát, azt követően, hogy 2015 végén uniós finanszírozással felépített egy vágóhidat. Az egy magánszemély és öt vállalkozás által létrehozott társulás tavaly már közel 5 millió csirkét értékesített, melyeknek hozzávetőleg 60 százaléka a tagok farmjairól származnak, a többit pedig más tenyésztőktől vásárolják fel.

A szövetkezet Mândria Crasnei márkanévvel forgalmazott termékei ott vannak több multinacionális nagykereskedő erdélyi áruházainak polcain, a termelés hozzávetőleg 40 százaléka pedig a francia és a német piacra kerül. Az Agroprod Crasna az ország harmadik legnagyobb szövetkezete, 51 millió lejt meghaladó árbevétellel.

Két erdélyi a top tízben

A 10 legnagyobb szövetkezet között további két erdélyi van: a szilágycsehi Transilvania Pig és az apahidai Someș Arieș. Előbbi 19 tövisháti sertéstenyésztőt tömörít, akik éves szinten 80 ezer állatot adnak át a vágóhidaknak, 2016-ban 41,5 millió lej árbevételük volt.

„Jó dolog a szövetkezet, mert szervezettebbek vagyunk, kicsivel jobb árakat tudunk kialkudni” – nyilatkozta nemrég egy szakportálnak Moni Zoltán tenyésztő, akinek a hizlaldájából évi 8000 sertés kerül ki. A 70 tagból álló Someș Arieș szövetkezet tejet és élőmarhát ad el, éves forgalma 5 millió euró körül van. A szövetkezet vezetői szerint közösen 15-50 százalékkal olcsóbban vásárolnak, ha nem társultak volna, a tagok felének fel kellett volna hagynia a termeléssel, mert az veszteséges lett volna.

Konstanca megyében van a legnagyobb

Az ország legnagyobb szövetkezete, 80 millió lejt meghaladó forgalommal, a gabonakereskedelemre szakosodott Konstanca megyei Dobrogea Sud. A második a dán kezdeményezésre létrejött, sertéstenyésztéssel foglalkozó Argeș megyei Danbred. Arra, hogy a szövetkezetek sikeresen vehetik fel a versenyt a nagyvállalatokkal, az egyik legjobb példa a Buzău megyei Aaylex, mely az ország negyedik legnagyobb mezőgazdasági társulása és második legnagyobb csirkehús-előállítója, termékeit a Carrefour, a Kaufland, a Real, az Auchan, a Cora, a Selgros, a Mega Image és az Unicarm is forgalmazza.

A hazai mezőgazdasági szövetkezetek egyik legnagyobb gondja a kettős adóztatás, a gazdák ugyanis adót fizetnek, amikor eladják termékeiket a szövetkezetnek, az pedig ismét adózik, amikor továbbadja azokat. Bár a 2016-ban elfogadott 164-es törvény adómentességet biztosít a szövetkezeteknek, az adóhatóság továbbra is behajtja rajtuk a 16 százalékos profitadót, mivel a törvénynek nincs alkalmazási módszertana, illetve nem hangolták össze az adótörvénykönyvvel.