A Kínából származó koronavírus még nem érkezett meg Romániába, de Európában már okozott megbetegedéseket. Hazai szakemberekből álló munkacsoport akciótervet dolgozott ki arra az esetre, ha a rejtélyes kór átlépné az országhatárt.

Az egészségügyi tárca fennhatósága alatt működő munkacsoportot a tárca államtitkára, Nelu Tătaru vezeti, tagjai infektológusok, prevencióval foglalkozó szakértők. Az akciótervnek megfelelően mindenekelőtt a hazai repülőtereken vezetnek be biztonsági intézkedéseket, mert a vírus szinte kizárólag a légi kikötőkön át juthat be Romániába.

A reptereken hőkamerás kapukat helyeznek el, amelyek érzékelik a repülőkkel érkező utasok testhőmérsékletét. A koronavírus-fertőzés egyik tünete ugyanis a láz. A belázasodott utasokat a kijelölt kórházakba szállítják, ahol állandó orvosi felügyelet alatt állnak, és ahol egyben azt is megállapítják, hogy egyszerű hűlésről vagy pedig koronavírus-fertőzésről van szó esetükben.

Az akcióterv értelmében öt nagyvárosban hoznak létre külön járványkezelő központokat: Bukarest, Iași, Temesvár, Konstanca és Kolozsvár kórházaiban. A fővárosban ilyen központok létesülnek a Matei Balș Országos Járványkutató Intézetben, valamint a Victor Babeș Járványkórházban.

A fertőzésgyanús betegeket a fővárosban egyágyas szobákban különítik el, hogy megakadályozzák a vírus légúton történő terjedését. A munkacsoport a Matei Balș Intézet orvosait és kutatóit bízta meg a diagnózis megállapítását lehetővé tevő eljárások és a gyógykezelési protokollumok kidolgozásával. Amint kutatóintézet a véglegesítési az eljárást, tájékoztatja róla a koronavírus-központtal rendelkező többi vidéki kórházat.

Egyben értesítik a kórházakat, a háziorvosokat is a fertőzés azonosításának módszereiről. E szerint a háziorvosoknak ki kell kérdezniük a tünetgyanús pácienseket, érintkezésbe léptek-e olyan személyekkel, akik a közelmúltban Kínában tartózkodtak. Az állam biztosítja a diagnózis felállításhoz szükséges, az Egészségügyi Világszervezet által javasolt reagenseket, amelyeket szétosztanak az érintett egészségügyi intézmények között.

A repülőgéppel érkező utasok között a fertőzés tüneteit leíró szórólapokat osztanak szét, hogy az szimptómákat érzékelő személyek az első tünetek jelentkezésénél azonnal orvoshoz fordulhassanak.

Mi a teendő?

Az orvosok szerint a sebészeti maszkok viselése nem véd a megbetegedéstől. Ezek ugyanis nem rendelkeznek légszűrővel, túlságosan szélesek, vagyis nem nyújtanak védelmet a vírus ellen. De azért elkerülhetővé teszik, hogy a fertőzött személy vírusokat juttasson a szabadba. A sebészeti maszkokat ajánlatos gyakran cserélni.

A Matei Bals Kutatóintézet menedzsere, Adrian Streinu Cercel orvos öt javaslatot tett az influenza elkerülésére. A legjobb védekezés természetesen az oltás, amely elsősorban az idősebb személyeknek védelmet nyújt az olykor halálos influenza ellen. Ajánlatos a gyakori kézmosás is, ehhez a legjobb, ha fertőtlenítőszerek helyett egyszerűen szappant használunk és vizet. Tanácsos kerülni a zsúfolt helyeket, főleg a gyermekek és az idősek esetében.

Tüsszentéskor tilos a tenyérbe tüsszenteni, hiszen a kilincset, egyéb tárgyakat megfogva, csak tovább adhatjuk a vírusokat. Ehelyett a könyökhajlatba kell tüsszenteni, ha pedig papírzsebkendőt használunk, azt nyomban használat után el kell dobni. Az influenzás személyek, ha csak tehetik, maradjanak otthon és telefonáljanak háziorvosuknak.

A koronavírusoknak csak bizonyos típusai halálosak

A koronavírus a Coronaviridae család Coronavirinae alcsaládjába tartozó fajok általános elnevezése, és igencsak gyakori. Ezek az orr, az arcüregek és a nyelőcső felső részének fertőzését okozhatják leggyakrabban. A koronavírusokat először az 1960-as években azonosították, de az eredetük nem ismert. Nevüket a koronaszerű formájukról kapták. A most terjedő vírus az 2019-nCoV nevet kapta.

A legtöbb esetben a koronavírusok ártalmatlanok, legtöbbször ártalmatlan betegségeket, megfázásos tüneteket okoznak, ami pihenéssel és vény nélkül kapható gyógyszerekkel könnyedén kezelhető. Ha azonban a koronavírus átterjed az alsó légutakra (a légcsőre és a tüdőre), akkor tüdőgyulladást okozhat, főként az idősebb embereknél, szívbetegeknél vagy azoknál, akiknek legyengült az immunrendszerük.

Néhány típusa súlyos megbetegedéseket okoz, mint például a MERS és a SARS koronavírusok, és nyilván az az új típusú vírus is, ami jelenleg a világot fenyegeti. Korábban több mint 475 ember halálát okozta a közel-keleti légúti szindróma (MERS), ami először 2012-ben Szaúd-Arábiában tűnt fel, majd később a Közel-Kelet, Afrika, Ázsia és Európa más országaiban is felbukkant. 2014 áprilisában került kórházba az első amerikai MERS diagnózissal Indiana államban, és egy másik esetet is jelentettek Floridában.

A legtöbb koronavírus ugyanúgy terjed, mint más megfázást okozó vírus; a fertőzött ember köhögésén, tüsszentésén keresztül, a fertőzött személy kezével, arcával való érintkezéssel vagy olyan dolgok érintésével, mint például az ajtókilincsek, amihez a fertőzött személy hozzáért. Élete során legalább egyszer szinte mindenki megfertőződik koronavírussal, legtöbb esetben fiatal gyermekként.

Rendszerint nem lehet egészen pontosan tudni, hogy koronavírussal vagy egyéb megfázást okozó vírussal, például rhinovírussal van-e dolgunk. Lehet kérni laborvizsgálatokat, beleértve orr- és torokváladék-tenyésztést vagy vérvizsgálatot annak érdekében, hogy kiderítsük, a megfázást koronavírus okozta-e, de ennek igazán nincs értelme. A teszteredmények nem változtatnak azon, hogyan kezeljük a tüneteinket, amik általában pár nap alatt elmúlnak.

A koronavírus ellen nincs vakcina. A fertőzés megelőzése érdekében ugyanazokat a dolgokat kell tenni, amiket az egyszerű megfázás elkerülése érdekében is tennénk: mossunk kezet alaposan szappannal és meleg vízzel vagy egy alkoholalapú kézfertőtlenítővel. Tartsuk távol a kezeinket és az ujjainkat a szemünktől, az orrunktól és a szánktól. Kerüljük a fertőzött személyekkel való közvetlen érintkezést.