Felmérés: a lakosság 43 százaléka nem tudja fedezni a váratlan kiadásait


-A A+

Románia lakossága kétharmadának nincs semmilyen mellékkeresete, a fizetésből vagy a nyugdíj az egyetlen jövedelme, több mint 40 százaléknak pedig kölcsönöket kellene felvennie az ismerősöktől vagy a rokonoktól, ha váratlan kiadásai vannak.

Ez az ország lakosságának anyagi függetlenségét vizsgáló felmérésből derült ki, amelyet a befektetési szakértőket tömörítő CFA Románia Egyesület végzett 2020 áprilisa és májusa között, 1043 fős, 18 éven felüli személyből álló mintacsoporton.

A felmérésből kitűnik, hogy a lakosság csaknem fele, 43 százaléka nem tudja fedezni a váratlan kiadásait. Ha pedig időszakosan munkanélkülivé válik, akkor nincsenek megfelelő anyagi tartalékai még a mindennapos szükségletek kielégítéséhez sem. Azok egyharmada, akik esetleg kölcsönökhöz fordulnának, ezt nem teheti meg, mivel azokat nem tudná visszafizetni.

Ilyen körülmények között az ország lakosságának mindössze 44 százaléka tekinthető anyagilag többé-kevésbé függetlennek. Ők azoknak a családoknak a tagjaik, akik a nem várt kiadásokat is fedezni tudják, illetve félre is tudnak tenni bizonyos összegeket. Egyébként a megkérdezettek eléggé jelentős hányada, 15 százaléka nem is tartja fontosnak az anyagi függetlenség elnyerését.

Kevesen takarékoskodnak

A mintacsoport csupán 17 százaléka rendelkezik mellékkeresetekkel, 64 százalék kizárólag a nyugdíjára vagy az egyetlen fizetésére támaszkodik, 6 százaléknak pedig nincsen semmiféle jövedelme. A CFA Romania Egyesület igazgatótanácsának tagja, Mihai Purcărea szerint márpedig nagyon fontos lenne, ha az emberek megértenék a pénzügyi függetlenség jelentőségét, illetve igyekeznének több jövedelemforráshoz jutni.

A nyugdíjkorhatár felé közeledő romániaiak egyharmadának adósságai ugyanis jelen pillanatban egyenlőek vagy nagyobbak jövedelmeiknél. Ugyanez a helyzet a huszonöt évesnél idősebb lakosságnál, és a lakosság alig egynegyede rendelkezik annyi pénzzel, hogy legalább három éven át fedezni tudja költségeit.

A felmérés eredményei arra is rámutatnak, hogy a takarékosság nem jellemzi az ország lakosságát. A megkérdezettek 29 százaléka képtelen félretenni valamennyit havi jövedelmeiből. További 15 százalék takarékoskodna ugyan, de kiadásai elérok vagy meghaladják havi bevételét; 14 százaléknak lenne lehetősége a takarékosságra, ám ezt nem tartja szükségesnek, és mindössze 29 százalék tesz félre havonta legalább 20 százalékot a jövedelmeiből.

A megkérdezettek 60 százalék azt állítja, hogy gondosan figyelemmel követi havi költségvetését, igyekszik beosztani a pénzét, 24 százalék viszont ezt nem tartja fontosnak.

A befektetésekhez mindenki ért?

A mintacsoportnak alig 7 százaléka fordulna szakemberhez, ha befektetni kívánná a megtakarított pénzét, a legtöbben azt válaszolták a kérdésre, hogy maguk döntenek befektetéseikről; 35 százalék ilyen vonatkozásban saját befektetési tapasztalataira hivatkozott, 32 százalék úgy vélte, hogy lassan majd beletanul a beruházások fortélyaiba.  A megtakarításaikat beruházók 33 százaléka bankban próbálja megszaporítani pénzét, 25 százaléka ingatlanba fektet be. Az utóbbiak 12 százaléka szinte teljes megtakarításait erre a célra szánta.

A CFA Románia Egyesület elnöke, Adrian Codirlașu szerint fontos lenne, ha az ország lakói a befektetéseiket diverzifikálnák, több mindenbe ruháznának be, ami biztonságosabban járulna hozzá pénzük megfialtatásához. Minderre azért is szükség lenne, mivel az infláció miatt a vásárlóerő nagymértékben csökken, a banki betétek és az államkörvények nem tartanak lépést a pénzromlással. Ugyanakkor az ingatlanokba történő befektetés is rizikós lehet, hiszen az árak gyakran változnak – és nem mindig növekednek.








EZT OLVASTA MÁR?

X