Magyarország megvétózza az uniós költségvetést és válságkezelési alapot - szögezte le ismételten Orbán Viktor, miután az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodott a jogállamiság-mechanizmusról, azaz feltételekhez kötik az uniós kifizetéseket. Több EP-képviselő is azon a véleményen van, hogy Orbán végül mégsem állja útját a költségvetésnek és a válságkezelési alapnak. Közéjük tartozik Winkler Gyula, az RMDSZ politikusa is.

Többéves steril vita után az unió alapintézményei megállapodásra jutottak a jogállamiság mechanizmusról. Az Európai Unió soros német elnökségének javaslatára létrehozott eszközzel az Európai Unió büntetni tudná - pénzügyi szankciókkal - azokat a tagállamokat, amelyek megsértik az euró alapvető elveit, illetve a jogállamiság normáit. Az új mechanizmust a következő hétéves uniós költségvetéssel, illetve az azt kísérő 750 milliárd eurós válságkezelési alappal együtt ratifikálnák, miután ezekről megállapodtak az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság tárgyalói.

Budapest és Varsó azonban továbbra is hevesen ellenzi az új mechanizmus elfogadását. Magyarország és Lengyelország ellen jelenleg is folyik az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás az uniós alapértékek megsértése miatt. Az eljárás végén akár pénzügyi szankciókkal is sújthatják őket, de mindenki egyetért abban, hogy ez inkább csak elvi lehetőség a nehézkes procedúra miatt.

A jogállamiság mechanizmusnak már a nyári EU-csúcson is nekifutottak, és akkor éppen Magyarország ellenkezése nyomán törölték a zárónyilatkozatból azzal a kitétellel, hogy a későbbiekben visszatérnek a kérdésre. Szeptember végén az EU soros német elnökség előállt egy új, az eredeti elképzelésekhez képest némileg felhígított javaslattal.

Eszerint a szankciók elfogadásához minősített többségre, vagyis legalább 15 tagállam szavazatára van szükség, de további feltétel, hogy azok az unió lakosságának legalább 65 százalékát képviseljek. (Az eredeti változat szerint ugyanilyen arányú „fordított többség” lett volna szükség a szankció blokkolására.) Azonban ez a változat is elfogadhatatlan Orbán Viktor számára.

A magyar miniszterelnök már a múlt pénteken jelezte - a Kossuth Rádiónak adott szokásos péntek reggeli interjújában -, hogy Magyarország kész megvétózni a költségvetést és az újjáépítési alapot, ha az tartalmazza a jogállamisági mechanizmust. A héten Orbán levelet küldött az uniós csúcsvezetőknek, és emlékeztette őket, hogy a nyári EU-csúcs zárónyilatkozatából -  éppen Budapest kérésére - kimaradt a most elfogadott mechanizmus. Egyúttal jelezte, hogy a magyar kormány kész tárgyalni egy új mechanizmusról.

Eheti rádióinterjújában a miniszterelnök elmondta: csütörtökön hosszan tárgyalt "ezekről a kérdésekről" a német kancellárral, és elmondta neki, hogy a magyar kormány álláspontja szerint  a "sznobul rule of lawnak nevezett" mechanizmus valójában  nem a jogról szól, hanem a politikáról. Úgy látja - és ezt állítólag Angela Merkellel is közölte -, hogy "ha ezt a jogszabályt, amit kidolgozott az Európai Parlament és a német soros elnökség, valóban elfogadják - kétharmad kell hozzá, tehát ezt nem tudjuk megvétózni -, akkor az Európai Unióból Szovjetuniót csináltunk".

„A Szovjetunióban csinálták azt, hogy támasztottak egy feltételt, annak nem voltak objektív kritériumai, majd felállítottak egy bizottságot, aki számon kérte ezeket a nem objektív kritériumokat, ideológiai alapon. Ha valaki elhajlott, eltért az ideológiai vonaltól, azt figyelmeztették. Aki nem állt be a sorba, azt jól megbüntették. (...) Ha elolvasom ezt a jogszabálytervezetet, ez pontosan ugyanaz" - fogalmazott a magyar miniszterelnök. Majd ismételten hangoztatta: „objektív kritériumok nélkül, ideológiai alapon zsarolni akarnak”.

Manfred Weber: mennünk kell előre

Azzal mindenki tisztában van, hogy ha a magyar miniszterelnök beváltja fenyegetését, az EU-ra újabb krízis vár a koronavírus-járvány teljében, sokan azonban arra spekulálnak, hogy Orbán Viktor mindössze blöffölt, amikor az uniós csúcsvezetőknek küldött levelében kilátásba helyezte a büdzsé és az újjáépítési alap megvétózását.

"Azt gondolom, hogy mennünk kell előre, és Orbán Viktor nem fogja megváltoztatni a múlt csütörtök(i megállapodás) kimenetelét" - idézte a Politico Manfred Webert, a Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetőjét. A portál cikke szerint több EP-képviselő is azon a véleményen van, hogy Orbán végül mégsem állja útját a költségvetésnek és a válságkezelési alapnak, amikor a közösség súlyos gazdasági problémákkal küzd, és a politikai vezetők Európa-szerte követelik a források mielőbbi kiutalását.

Winkler: nincs még uniós költségvetés

Winkler Gyula RMDSZ-es EP képviselő a Maszolnak elmondta: jómaga sem tartja valószínűnek, hogy Budapest beváltja a fenyegetést, mivel az uniónak nincsenek költségvetési tartalékai, az új költségvetés elfogadása tehát alapvető érdeke minden tagállamnak. Úgy vélekedett: az unión belüli megosztottság és a politikai csatározások a hétéves költségvetés elfogadását követően is folytatódni fognak. „A finnek továbbra is támadni fogják Lengyelországot és Magyarországot a jogállamiság kapcsán. Erre joguk van, ami azonban nem jelenti azt, hogy igazuk is van” – jegyezte meg.

Winkler Gyula emlékeztetett: nincs még meg a 2021-2027-es uniós költségvetés, bár az Európai Parlament, a német soros elnökség és az Európai Bizottság között megszületett elvi egyezség fontos lépés volt. A költségvetés-tervezetet jóvá kell hagynia az Európai Parlament plenáris ülésének és az Európai Tanácsnak is.

Ugyanakkor jelentős eredménynek nevezte, hogy belső átcsoportosításokkal sikerült 16 milliárd euróval növelni fontos programok költségvetését, valamint előrelépni a közös helyreállítási alap fedezetét biztosítani hivatott új saját források és a jogállamisági mechanizmus kapcsán. Ez utóbbi terén, bár jogállamisági feltételekhez kötik az uniós pénzek kifizetését, a kedvezményezettek meg fogják kapni a nekik járó pénzt.

„A jogállamiságot illető kifogások a kormányokkal szemben érvényesíthetők, a kedvezményezettek nem szenvedhetik meg. Az Erasmus-program ösztöndíjai vagy a gazdáknak járó támogatások ki lesznek fizetve, a büntetés nem irányulhat az állampolgárok ellen” – hangsúlyozta az RMDSZ-es politikus.

(Címlapkép: Orbán Viktor és Ursula von der Leyen Brüsszelben idén februárban | Fotó: Agerpres/EPA)