Több hónapi bizonytalanság és megfeszített kutatói munka után csaknem biztosa vehető, hogy az év vége előtt elkezdődhet a koronavírus elleni oltás, legalábbis a legveszélyeztetettebb kategóriák esetében.

Már a tavasz vége felé nyilvánvalóvá vált, hogy a SARS-CoV-2 néven ismertté vált új koronavírust nem lehet megállítani kizárólag járványellenes intézkedésekkel. De már azt megelőzően elkezdődött a versenyfutás egy vakcina kifejlesztésére.

Putyinék jelentették be az első vakcinát

Elsőként az orosz államfő, Vlagyimir Putyin jelentette be – még augusztusban –, hogy a világon először bejegyeztek egy oltóanyagot az új koronavírus-fertőzés ellen. Alekszandr Gincburg akadémikus, a Gamelaja Intézet vezetője elmondása szerint az orosz oltóanyag egy vektorvakcina. Ez olyan adenovírus-DNS-en alapul, amelybe beépítették a SARS-CoV-2 koronavírus egyik génjét.

Az adenovírust (közepes méretű, lipidburok nélküli, többnyire légzőszervi megbetegedést okozó családhoz tartozó vírust) az eljárás során olyan „tartályként” használják fel, amely a koronavírusgént a sejthez szállítja, ott beindítja az új koronavírus burkának fehérjeszintézisét, és ily módon „megismerteti” az immunrendszert a potenciális ellenséggel.

Az oroszok októberben bejelentettek egy második, EpiVacCorona elnevezésű vakcinát, a novoszibirszki Vektor Állami Biológiai és Virológiai Központ fejlesztését, egyúttal bejelentették, hogy Putyin közölte, hogy hamarosan elkészül egy harmadik oltóanyag is.

A bejelentéseket a nyugati tudományos világ és közélet meglehetősen bizalmatlanul fogadta. A bejelentések szépséghibája, hogy – mint arra az MTI tudósítása felhívta a figyelmet – a Covid-19 járvány alatt engedélyezett orosz gyakorlatban az oltóanyag tesztelésének harmadik, tömeges fázisa a hivatalos bejegyzést követően kezdődik meg. Ezzel szemben Vlagyimir Putyin már augusztus elején azt bizonygatta, hogy a koronavírus elleni vakcinájuk hatékony és tartós immunitást biztosít, annyira, hogy az egyik lánya is beoltatta magát vele.

Múlt héten Budapesten bejelentették, hogy megérkezett Magyarországra az Oroszországban gyártott oltóanyag. A mintát magyar szakemberek tanulmányozzák, hogy a lehető legmegalapozottabb döntést hozzák az esetleges felhasználhatóság és engedélyezés ügyében - jelentette be közösségi oldalán a külgazdasági és külügyminiszter csütörtök délután. A híradásokból nem derül ki, hogy a három orosz fejlesztésű vakcina közül melyiket adták át Magyarországnak, mit takar a Sputnik V elnevezés.

Ugyanakkor az Európai Gyógyszerügynökség megerősítette, hogy tárgyalásokat kezdett az orosz Sputnik V oltóanyag gyártójával.

Először léphet akcióba a hírvivő RNS

A legbiztatóbbnak a Pfizer/BioNTech és a Moderna oltóanyaga tűnik. Mindkettő hatékonysága 90 százalék fölötti, és a forradalmi hírvivő RNS-re (mRNS) épülő technológiát használja, amelynek kifejlesztésében hatalmas szerepe volt a nyolcvanas években Magyarországról az Egyesült Államokba kivándorolt Karikó Katalin biokémikus kitartó munkájának.

Az oltásnál korábban legyengített vagy megölt kórokozót használtak – esetenként vírustöredéket –, ezzel váltva ki az immunrendszer válaszreakcióját. A Pfizer/BioNTech és a Moderna által kifejlesztett vakcinák ezzel szemben a vírus fehérjéjét kódoló úgynevezett hírvivő RNS-t (mRNS) fecskendeznek a szervezetbe, amelyet az immunrendszer felismer, és ami ellen elkezd antigént termelni. Mivel az mRNS csak a vírus egy-két alkotóelemét kódolja, ezért nem áll fenn az a veszély, hogy a pácienst az oltás révén elkapja a betegséget, amelytől óvni próbálják.

A Pennsylvaniai Egyetem magyar kutatója – és kollégája, Drew Weissman – egyes vélemények szerint Nobel-díjat érdemelne azért, hogy hosszú évek sorozatos visszautasításain túltéve magát felfedezte, hogyan juttathatja be a szintetikus RNS-t az emberi sejtekbe anélkül, hogy immunreakciót váltson ki, és a szervezet kinyírná a vakcinát. Karikó Katalin egyébként a BionTech alelnöke.

A Moderna oltóanyaga 2-8 Celsius-fokon eltartható 30 napig, és -20 fokon félévig is tárolható. A Pfizer/BionTech vakcinája -70 Celsius-fokon szállítható, és a gyártástól számítva legfeljebb 15 napig használható fel, ami logisztikai szempontból erősen megterhelő lehet az egészségügyi hatóságoknak. Az Európai Bizottság mindkét gyártóval szerződést kötött: 160 millió adagra az AstraZenecával és 200 millió dózisra a Pfizer-BionTech-kel. A két vakcina szétosztása a tagállamok között remélhetőleg már az év vége előtt elkezdődik.

Egyes hírek szerint a Pfizer-vakcina szétosztása már el is kezdődött, így az oltás azonnal megkezdődhet, mihelyt a cég megkapja a szükséges engedélyeket.

Adagolási hiba és rossz kommunikáció

A brit-svéd AstraZeneca hétfőn jelentette be, hogy az Oxfordi Egyetem együttműködésével fejlesztett kísérleti oltása „átlagosan 70 százalékos hatékonyságú”. A vakcinával, illetve az AstraZeneca vizsgálatával kapcsolatban azonban számos kérdőjel merült fel, így engedélyeztetésének időpontja meglehetősen bizonytalan.

A cég kommunikációja csak rontott a helyzeten. Az AstraZeneca először azt közölte, hogy az Egyesült Királyságban végzett klinikai vizsgálatok során a résztvevők egy-egy csoportja különböző mennyiségű oltást kapott. Az egyik csoportban 8,895 önkéntes két adag vakcinát kapott egy hónapos eltéréssel. Ebben a csoportban a védettség 62 százalékos volt. A másik, négyszer kisebb csoport 2,741 tagját ezzel szemben előbb fél adaggal oltották be, majd egy hónappal később egy teljes adaggal. Ebben a csoportban 90 százaléknál alakult ki védettség a Covid-19 betegség ellen.

A gyógyszergyártó nem pontosította, hogy az eltérő adagolásra miért volt szükség, illetve a két csoport létszámú miért tér el lényegesen. Mindössze kiszámolták a két csoport súlyozott átlagát, és közölték, hogy az AstraZeneca oltása átlagban véve 70 százalékos hatékonyságú. Hamarosan fény derült a rejtélyre. „A fél adag oka a véletlen” – árulta el a Reutersnek nyilatkozva Mene Pangalos az AstraZeneca kutatási igazgatója. Vagyis egyszerűen elszámolták – kétszeresen – az oltóanyag mennyiségét, így a résztvevők fele akkor adagot kaptak.

Az Oxfordi Egyetem csütörtöki közleményében kifejtette, hogy „az előállítás során jelentkező különbségek” miatt adódott a hiba, amelyet azonban utólag korrigáltak, majd a klinikai vizsgálatok 3. fázisát felügyelő brit hatóság engedélyével a „rossz mintával” is folytatták a vizsgálatot. Mint kiderült, jól tették, hiszen a hibásnak gondolt adagolás bizonyult hatékonyabbnak. A kutatási igazgató irrelevánsnak tartja a hibát, hiszen mint hangsúlyozta, az AstraZeneca vakcinája mindenképpen megüti az engedélyezéshez – 60 százalékos – szükséges hatékonysági szintet.

Egye szakértők ugyanakkor kiemelik, hogy a Pfizerrel és a Modernával ellentétben az AstraZeneca nem közölt részletes adatokat a klinikai vizsgálatokról. Nem tudni például, hogy a Covid-19 betegséget elkapott 131 önkéntesük közül hányan kaptak placebo injekciót, illetve hányan kaptak elsőként fél dózist az oltásból. Továbbra sem világos ugyanakkor, hogy mi okozta a két csoportnál mért eltérő hatékonyságot, illetve egyáltalán nem biztos, hogy az alacsony dózissal beoltott csoport eredményei megismétlődnének egy népesebb vizsgálat során.

A számos kérdés lehet az oka, hogy miközben a Pfizer és a Moderna tőzsdei értéke megugrott, az AstraZeneca részvényeinek ára 6 százalékkal visszaesett a vakcina bejelentését követően.