Háttér

  • Szegedi Csanádot sokkolta, hogy a holokauszt igaz

    A volt Jobbikos képviselő Szegedi Csanád most Oberlander Baruch rabbitól tanul a zsidó hagyományokról, a vallásról, a zsidóság történetéről, feleségével zsinagógába jár és a héber írást is megtanulta. A Magyar Narancsnak adott interjúban elmondta, neki az életében kellett újjászületnie, és ezen megy most keresztül.

  • Kik mérgezik folyton a magyar-román viszonyt?

    Részben az RMDSZ politikai pozícióvesztése magyarázza, hogy a jelentős számban magyarok lakta erdélyi városokban egymást érik a román és a magyar közösség viszonyát mérgező incidensek – véli Horváth István szociológus, a kisebbségkutató intézet vezetője, aki kizártnak tartja Marosvásárhely fekete márciusának megismétlődését.

  • „Parlamentibb rendszere lehet Romániának”

    Jelentős mértékben a parlamenti köztársaság irányába mozdul el Románia politikai rendszere, ha a parlamenti bizottságban elfogadott tervezetet plénumban és a referendumon is megszavazzák – nyilatkozta a maszol.ro-nak adott interjúban Varga Attila alkotmányjogász, az alkotmányozó fórum volt tagja.

  • Kormányváltásról és a baloldali összefogásról beszéltek Szárszón

    Főként a kormányváltásról és a baloldali ellenzéki összefogásról szóltak a XII. Szárszói találkozó előadói vasárnap Balatonszárszón. Az eseményt csaknem négyszáz vendég - írók, színészek, politikusok, elemzők - részvételével rendezték meg.

  • Udrea-Cocoș: egy sosemvolt-szerelem vége?

    Tíz év házasság; tíz év, ha nem is egymás oldalán, de egymás felemelkedését elősegítve. Egy mondatban talán így lehetne megfogalmazni Elena Udrea és Dorin Cocoș házasságát, amely a napokban, a két fél hivatalos bejelentése nyomán, véget ért.

  • Horn Gyula – a hiányzó cölöpöktől a vasfüggönyig

    A 81 éves korában elhunyt Horn Gyula volt magyar külügyminiszter az utóbbi évtizedek legelismertebb magyar politikusa volt – külföldön. Wertheimben még életében utcát neveztek el róla. Magyarországon vitatott a megítélése, elsősorban 1956-os szerepe miatt, amely a mai napig sem tisztázott teljesen.

  • Ferenc pápa első száz napja: szerelem első látásra

    Március 13-án este választották pápává a 76 éves Jorge Mario Bergogliót, aki Ferenc névvel jelentős fordulatot hozott a katolikus egyház és a hívők életébe a pápasága első száz napját elemző olasz szakértők szerint.

  • Itt tölti a következő három évet Gigi Becali

    Gigi Becalit kedd hajnalban a rahovai börtönből titokban átszállították a jilavai börtönbe. Itt meg kell szoknia a számítógép, az internet, a telefon és a meleg víz hiányát, a vasajtók, a lakatok csörömpölését, a reggel fél 6-os ébresztést és az emeletes ágyat.

  • „Vonják vissza a negyedik alkotmánymódosítást!”

    Az ENSZ emberi jogi főbiztosa a 4. alkotmánymódosítás visszavonását követeli. Navanathem (Navi) Pillay üdvözli a Velencei Bizottság kritikáit, és hangsúlyozza, a módosítás újabb visszalépést jelent az emberi jogok védelmében Magyarországon.

  • Vadim: félőrült, talpnyaló, botrányhős pártvezér

    Kicsúszott a talaj Corneliu Vadim Tudor alól, aki korábban maga volt a Nagy-Románia Párt (PRM). Nicolae Ceaușescu diktáror egykori talpnyalója az idők során botrányairól vált híressé, sértegetett, rágalmazott, mindennapos vendége volt a bíróságoknak.

  • Nyitottabb politikát ígér Haszam Rohani, Irán új elnöke

    Már azelső fordulóban eldőlt, hogy Haszan Rohani lesz a leköszönő Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök utódja, a mérsékelt konzervatívnak tartott, a reformista oldal által is támogatott jelölt ugyanis szűken, de 50 százalék felett végzett. A CNN szerint az állami média bejelentette Rohani győzelmét.

  • Datagate: lehallgatási botrány az Egyesült Államokban

    Nemzetközi botránnyá dagadt a titkos amerikai adatgyűjtés, miután az Európai Unió több illetékese is bírálatát fejezte ki az ügyben. Magánszemélyek százmillióinak email-üzenetei, egyéb kommunikációs adatok kerültek a washingtoni Nemzetbiztonsági Ügynökség birtokába hatalmas mennyiségben.

  • Andrei Margát üldözi a besúgói múltja

    Meg vannak számlálva Andrei Marga napjai a Román Kulturális Intézet (ICR) élén – írta csütörtök este a pesurse.ro szociálliberális forrásokra hivatkozva. A kormánypártok számára egyre kínosabb a filozófus besúgói múltja, amelyről szinte hetente kerülnek napvilágra új részletek.

  • Áttörés az amerikai-kínai kapcsolatokban

    Barack Obama amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök a hét elején tarott kaliforniai csúcstalálkozón közösen szólította fel Phenjant, hogy váljon meg nukleáris fegyvereitől, ami elemzők szerint áttörésként értékelhető a kétoldalú kapcsolatok történetében.

  • Kell-e rettegniük a romániaiaknak a Dunától?

    Miután rettegésben tartotta Magyarországot, a Duna pénteken Romániában tetőzik. A maximális vízhozam másodpercenként 10500 köbméter lesz, ami elmarad az egy hónapja mért 11900 köbméteres értéktől, így a folyam romániai szakaszán nem számítanak gondokra. Hacsak be nem szakad a Duna-gát a Bukarest-Konstanca sztráda mellett.

  • Kiskirályok régiósítási tétje: 39 milliárd euró

    A román sajtóban „helyi báróknak”, politikai kiskirályoknak nevezett megyei önkormányzati elnökök számára az ország közigazgatási átszervezésének egyetlen tétje van: annak a 39 milliárd eurónak a megkaparintása, amely az Európai Uniótól várható. A régióvezetői tisztségekért már most beindult a verseny.

  • „Török tavasz” helyett az elégedetlenség nyara

    Hozhatnak-e áttörést a törökországi fejlemények? Bekövetkezhet-e a „török tavasz” a tüntetések hatására? Az biztos, hogy a töröktársadalomban jól megfigyelhető a törésvonal a kormány által is képviselt tradicionális iszlamista irányzat és a vallási gyökerekhez kevésbé ragaszkodó felfogás között.

  • Kiállítás Berlinben: az igazság a zsidóságról

    Meghökkentő plakátok díszítik a német főváros hirdetőoszlopait, legalább is a mai Berlinre nem jellemző feliratok köszönnek vissza a város minden pontján. A szövegek ugyan változnak, de a tartalom nem: „A zsidók a kiválasztott nép” „A zsidók körül vannak metélve” és harmadik egyenesen meg sem áll a Harmadik Birodalom jól ismert jelmondatáig, „A zsidók hibásak mindenért!”.

  • "Élősködők vagyunk" nekik – serpák estek neki egy mászónak

    A héten ünneplik a 60. évfordulóját, hogy egy új-zélandi alpinista egy serpa kíséretében a világon elsőként feljutott bolygónk legmagasabb hegyére, a Mount Everestre. Egyre többen jutnak fel a Csomolungmára, de a Spiegel című lapban egy mászó a serpákkal összefüggő konfliktusok lehetséges elszaporodására hívta fel a figyelmet. A férfi és a nepáli serpák között áprilisban véres összetűzés alakult ki.