Szakemberek öt okát látják annak, hogy két éve tartó folyamatos növekedés után a román gazdaság az idei év második harmadában ismét recesszióba került. Az egyik, hogy az üzemanyag literére kivetett 7 centes illeték és az „oszlopadó” visszafogta a vállalatok beruházói kedvét, mindez pedig negatívan befolyásolta a termelést.

Romána gazdasági teljesítménye 1 százalékkal esett vissza a január-március közötti időszakhoz képest, az európai statisztikai hivatal, az Eurostat hivatalos adatai szerint Románia ezzel a leggyengébb teljesítményt érte el az Európai Unió tagállamai között. A román gazdaság ugyanakkor az első negyedévben 0,2 százalékkal ért el rosszabb teljesítményt 2013 utolsó évnegyedéhez képest, a két egymást követő negyedévben jelzett gazdasági visszaesés pedig recessziót jelent.

Olaszország, Ciprus, Románia

Az Eurostat statisztikái ellentmondanak az Országos Statisztikai Hivatal adatainak, miszerint az idei év első negyedében a gazdaság 0,2 százalékkal nőtt. Az Európai Unió szintjén egyébként Románia mellett még két ország gazdasága került recesszióba a második évnegyedben: Olaszországé és Ciprusé.

Szakértők szerint öt okra vezethető vissza a negatív gazdasági teljesítmény. Egyrészt az új adók és illetékek bevezetése okozta a hanyatlást. A Transilvania Bank vezető közgazdásza, Andrei Rădulescu szerint az üzemanyag literére kivetett 7 centes illeték és az „oszlopadó” visszafogta a vállalatok beruházói kedvét, mindez pedig természetszerűen negatívan befolyásolta a termelést, az új kapacitások létrehozását. Az idei év első hat hónapjának gazdasági hanyatlása részben éppen ennek tulajdonítható.

A beruházói kedv visszaesése jelenti egyébként a recesszió második okát. Az Eurostat adatainak nyilvánosságra hozatala előtti napon látott napvilágot egy másik statisztika, a beruházások alakulásáról. Ennek megfelelően a külföldi befektetések aránya az idei év első felében kereken 10 százalékkal esett vissza a tavalyi esztendő hasonló időszakához képest. A trend ráadásul a jelek szerint feltehetően folytatódik majd.

Csökkenő lakossági fogyasztás

A gazdasági recesszióban nagy szerepet kapott a közköltségek csökkentése is. Mindez elsősorban az építkezéseket befolyásolta hátrányosan. A gazdasági ágazat ily módon kizárólag a lakásépítésnek és kereskedelmi létesítmények építésnek és köszönhetően mutatott némi fejlődést. A közköltségek idei összege jócskán elmaradt a tavalyi pénzek mellett. A pénzügyi tárca a tavalyi év első felében a bruttó nemzeti össztermék 8,2 százalékát fordította ilyen célokra, ez az összeg az idei év első felében a 7,5 százalékot sem éri el.

A román vásárló ráadásul egyre kevesebbet fogyaszt, a folyamat az idei évben is folytatódott. A kiskereskedelmi forgalom évről évre gyengébb lesz. Idén a fogyasztás márciusban kissé felélénkült, szakértők szerint azonban csupán azért, mert az emberek a szokásosnál jóval több üzemanyagot vásároltak a 7 eurócentes illeték bevezetése előtt. A legdrámaibban a lakossági szolgáltatások estek vissza, amelyek 2014. második évnegyedében 2,6 százalékkal csökkentek a januári-márciusi időszakhoz képest.

Az Országos Statisztikai Intézet adatainak megfelelően a recesszióhoz nem kis mértékben hozzájárult a mezőgazdaság idei, gyengébb teljesítménye. Az idei termést még az előre jelzettnél is nagyobb mértékben károsíthatja a kedvezőtlen, esős időjárás. Igaz, ez mindössze 0,3 százalékkal rontotta le az idei romániai gazdasági  eredményeket.

Derűlátó kormánypolitikusok

Az Országos Statisztikai Intézet hivatalos adatainak megfelelően a bruttó nemzeti össztermék az idei év második negyedében, valós értékben számítva, 1 százalékkal esett vissza tehát 2014 első évnegyedéhez viszonyítva, a tavalyi év hasonló időszakához képest viszont a hazai statisztikusok szerint 1,4 százalékkal nőtt.

A recesszió ellenére a hazai gazdasági szakemberek viszonylag derűlátók. Véleményüknek megfelelően a helyzet javulni fog, az ipari termelés akár több mint 9 százalékkal is meghaladhatja a tavalyi első félévben elért eredményeket. Abban is bíznak, hogy az alacsony infláció, a minimálbér sorozatos emelése nyomán fellendül majd a fogyasztás is a jövőben.

A gazdasági elemzők maguk is optimisták, és nem tartják kizártnak azt sem, hogy a román gazdaság 2,5 százalékos növekedést is elérhet ebben az évben. A Raiffeisen Bank Románia elemzői a 3,5 százalékos növekedést is elképzelhetőnek tartják, de az ING romániai fiókvállalatának vezetői is 2,9 százalékos javulásra számítanak. Igaz, hozzátették, a recesszió híre nyomán előrejelzésükön néhány hét múlva módosíthatnak, miután szeptember elején nyilvánosságra hozzák a bruttó nemzeti össztermék alakulását.

Kormánypolitikusok ugyanakkor igyekeznek elhallgatni a recesszió tényét, az idei gazdasági eredményeket a tavalyival mérik össze, így természetesen pozitív eredményeket kapnak.. Véleményük szerint a román gazdaság 2014-ben 2,8 százalékos növekedést ér el, annál is inkább, mivel éppen ezen a számra alapozták az idei költségvetést, amint azt a költségvetés volt megbízott minisztere, Liviu Voinea kijelentette.

Victor Ponta miniszterelnök a recesszió ellenére folyamatos gazdasági növekedésről beszélt, mi több, kiemelte, a román gazdaság az Európai Unió viszonylatában is a legmagasabbak közé tartozik.

(Címoldalas illusztrációnk forrása: meshio.com)