Nemcsak a pénzhiány, a bürokrácia és a hanyagság lassítja a sztrádaépítéseket Romániában. Az Országutak és Autópályák Országos Társasága (CNADNR) tevékenységéhez az utóbbi években egyre több bűncselekmény-gyanús botrány kapcsolódik.

A kár: egymilliárd euró

A legvisszhangosabb dosszié – egyelőre – a Romstrade vállalat nevéhez fűződik, amely jelentősen megkésett a Nagylak-Arad sztráda átadásával, ráadásul uniós pénzekből származó hatalmas összegeknek veszett nyomuk.

A Romstrade-botrányhoz hasonló méretűnek ígérkezik a Szászváros-Nagyszeben közötti autópályát építő olasz Salini Impregilo vállalat ügye is, hiszen a sztrádaszakaszt átadása után tíz hónappal újjá kell építeni.

De botránygyanús az is, hogy nem sikerült koncesszióba adni a Comarnic-Brassó autópálya megépítését, és nem kizárt, hogy bontani kell a Lugos-Déva sztrádát is. A Capital című romániai gazdasági lap szerint egészen biztos, hogy használhatatlan az 127 millió euróba kerülő útszakasz, amelyet ugyancsak a Salini Impregilo épít.

Az eddigi vádak szerint az építőknek és a CNADNR vezetőinek nagyjából egymilliárd eurós kárral kellene majd elszámolniuk a korrupcióellenes ügyészség (DNA) előtt. 

A Romstrade-botrány

A vád szerint a Nagylak-Arad autópályát építő Romstrade mintegy 6 millió euró értékben nyúlt le uniós pénzeket. A vállalat tulajdonosát, Nelu Iordachét 2012 novemberében tartóztatták le, és 2013 áprilisában állították bíróság elé, sikkasztás, okirat-hamisítás, pénzmosás és csalás vádjával.

A román vállalat a Montedriano Engenharia E Construcao és a Donrep Construct cégből álló konzorcium vezető vállalata volt. Ez a román-portugál koncorcium vállalta fel a Nagylak-Arad sztráda építését, 115,8 millió eurós értékben.

Mi történt Szászváros és Nagyszeben között?

Az idei év legnagyobb botránya kétségkívül az volt, hogy kiderült: a pocsék munka miatt a Szászváros-Nagyszeben közötti autópályát alig tíz hónapos használat után újjá kell építeni. Ez a DNA figyelmét sem kerülte el. Bűncselekmény-gyanús az is, hogy a forgalomnak átadott sztrádaszakasz soha nem is rendelkezett építési engedéllyel, így használatának tíz hónapja alatt súlyosan veszélyeztette a közlekedés biztonságát.

A közlekedési minisztérium ellenőrző csoportjának jelentése szerint a CNADNR-t pontosan tájékoztatták a Szászváros-Nagyszeben közötti autópálya építésének súlyos hiányosságairól, a társaság illetékesei azonban tétlenek maradtak, nem figyeltek fel a szerződésszegésekre, nem figyelmeztették az építőket a munkálatok silány minőségére.

Jóllehet a sztráda harmadik szakaszának 2013 áprilisára el kellett volna készülnie, és a határidő megcsúszott, maga az autópálya elkészült. Ennek ellenére az illetékesek mindmáig nem készítették el az átvételi jegyzőkönyvet. A 22 kilométeres sztrádaszakasz építésére vonatkozó szerződést 2011 májusában írták alá, 183 millió euró értékben.

Comarnic-Brassó nem akar megépülni

A Comarnic-Brassó közötti, 58 kilométeres négysávos út megépítésére 2013 és 2015 között a CNADNR három alkalommal hirdetett koncessziót. Az út megépítése mellett Dan Şova volt közlekedési miniszter olyannyira elkötelezte magát, hogy ígéretet tett rá, lesátrazik a Prahova völgyében mindaddig, ameddig tető alá nem került az építkezés, Victor Ponta egykori kormányfő pedig kijelentette, ha 2016-ig nem készül el a négysávos út, akkor 2016-ban nem indul el a parlamenti választásokon.

A 2013-ban beindult koncessziós próbálkozások az idei évben azzal a bejelentéssel zárultak, hogy egyelőre leállnak a kísérletezéssel, a volt kormányfő pedig éppen most közölte, hogy indul a jövő évi parlamenti választásokon.

A Bechtel sem maradhat ki

A legnagyobb kárt Romániának – legalább is a sztrádaépítések tekintetében – a jelek szereint az észak-erdélyi autópálya okozta. Az építő az amerikai Bechtel cég volt, amely 52 kilométer (befejezetlen) autópályáért egymilliárd eurót vehetett fel.

Dan Şova volt közlekedési tárcavezetőnek pedig gondja volt arra is, hogy az amerikai vállalat ezen felül még néhány tízmillió euróhoz hozzájusson. A Bechtel cég ugyanis további 37 millió eurót vehetett fel azért, amiért lemondott az észak-erdélyi sztráda megépítésére megkötött szerződésről. Két évvel az építés abbamaradását követően az ügyészség most az észak-erdélyi autópálya szerződése után nyomoz, amely ugyanis nyomtalanul eltűnt.

Az ügyészség további két sztrádaépítési szerződést vizsgál. A Bukarest-Ploieşti közötti autópálya 19,5 kilométeres szakaszának egy részét az olasz Impresa Pizzarotti cég építi. A szerződést a CNADNR felmondta, arra hivatkozva, hogy az építő 30 százalékkal több pénzt kért a szerződésben előirányzottnál.

Az ügyészek foglalkoznak a sztráda második szakaszával is, amelyet az UMB Spedition-Pa&Co Euroconstruct Trading 98 épít. A 238 millió euró szerződés azért került az ügyészség figyelmébe, mivel az építő megváltoztatta a töltésnél használt anyagok technológiáját – ezzel pedig 24 millió euróval több kerülne a zsebébe.