Így változtak öt év alatt a vásárlási szokások Romániában
Az Európai Unió államai közül a romániaiak költik a jövedelmük legnagyobb részét élelmiszerekre, és ugyancsak Romániában a legkisebbek a megtakarítások.
Az élelmiszerek viszik el a legtöbb pénzt
A családi átlagköltségvetés sokat módosult 2010 és 2015 harmadik évnegyede között. Ez nagyrészt azzal is magyarázható, hogy 2010-ben a válság és a közalkalmazotti bérek 25 százalékos bérlefaragása miatt a lakossági vásárlóerő jelentősen csökkent, míg 2015-ben az élelmiszertermékek hozzáadottérték-adójának számottevő csökkentésének következtében több pénze maradt vásárlásra.
A romániai családok jelenleg is jövedelmük legnagyobb részét élelmiszerre, lakásfenntartásra, valaamint szeszesitalra és cigarettára fordítják. Igaz, 2010-ben még jövedelmük 47 százalékára vásároltak élelmiszert, addig 2015 harmadik évnegyedében ez az arány nem érte el a családonkénti 2713 lejes átlagjövedelem 38 százalékot sem. A különbség a 25 százalékos bérlevonás eltörlésével, a bérek további növekedésével, valamint az élelmiszer-termékek áfájának 24-ről 9 százalékra való csökkenésével is magyarázható. Utóbbi esetben azonban az élelmiszerek nem váltak a csökkentéssel arányosan olcsóbbá.
Szeszesitalra, cigarettára a jövedelem több mint 8 százaléka megy el, nem egészen 16 százalékot pedig a lakásfenntartás – a víz-, földgáz-, villamosáram-számlák kifizetése – visz el. Az átlagos családi jövedelem 60 százalékát tehát ez a három költség emészti fel.
Beruházásra 0,7 százalék
A trend azonban pozitív ,és közelíti Romániát az európai uniós átlaghoz. Az EU-ban a családok átlagjövedelmük 28 százalékát költik élelmiszerre. A román háztartások 2010-ben szeszre, dohányra a jövedelmek 7,6 százalékát fordították, jelenleg viszont 8,1 százalékát. Nominális értékben számítva, 2015 harmadik évnegyedében egy család közel 20 százalékkal többet költött ilyen célokra, mint 2010 hasonló időszakában, vagyis tavaly 190 lejért vásárolt ilyen termékeket a 2010. évi 158 lejhez képest.
Jóllehet a családi költségvetésben az utóbbi öt évben egyébként egyre nagyobb részt foglalnak a szeszesitalokra és a dohánytermékekre kiadott összegek, ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy Romániában az emberek több szeszesitalt fogyasztanak, és többet dohányoznak; a költségeket mindenekelőtt a jövedéki adók növelték meg. A román családok jövedelmük 6 százalékát fordították ugyanakkor ruházati cikkekre, cipőkre.
Aggasztó viszont, hogy az oktatásra, nevelésre költött összegek az utóbbi őt évben számottevően – több mint kétszeresen – csökkentek, 0,5 százalékról 0,2 százalékra. Ez az adat eltávolítja Romániát az uniós átlagtól, amelynek esetében az ilyen célkora fordított összegek, ha lassan is, de folyamatosan növekednek.
Aggodalomra ad okot az is, hogy Romániában a családok beruházásokra, például lakásvásárlásra vagy -építésre, telek- illetve földvásárlásra, háztartási cikkekre, elektromos konyhai berendezésekre, részvényvásárlásra stb. – csak igen keveset fordítottak. Ilyen célokra összjövedelmüknek csupán 0,7 százalékát költötték.
- 34958 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34960 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34960 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34962 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34963 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34963 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni