Elfogadták az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, illetve bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottságában (LIBE) a Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által az alapvető jogok magyarországi helyzetéről készített jelentést.

A nem hivatalos szavazási eredmény szerint a Tavares-jelentés "kis többséggel", 31 igen, 19 nem szavazattal, illetve 8 tartózkodással ment át a bizottságban - közölte a blogján Kumin Ferenc nemzetközi sajtókapcsolatkért felelős helyettes államtitkár.

A délelőtt kezdődött szavazási procedúra korábban több órásnak ígérkezett, mert a jelentéstervezethez összesen 551 módosító indítványt adtak be, amelyek közt sok egymást kioltó, illetve egymással bizonyos részkérdésekben versengő alternatív javaslat is volt.

A néppárti képviselők, a többi között a magyar Fidesz-KDNP-s politikusok önálló módosító indítványainak nagy többségét elvetette a bizottság. Rui Tavares ugyanakkor magyar újságíróknak adott nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hetekben kidolgozott több mint 40 közös, kompromisszumos módosító indítvány közül több a magyar kormány és a Fidesz észrevételeit is tartalmazza, és ezeket néppárti képviselők is támogatták.

Rui Tavares az EP megbízásából többpárti eseti bizottság élén hosszú hónapokon át végzett vizsgálatot, folytatott konzultációkat és tett több látogatást Magyarországon, mígnem május 7-én nyilvánosságra hozta jelentéstervezetét. 

A dokumentum azt vizsgálja, hogy az alkotmányos változások, illetve a médiapluralizmust és az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő törvények összhangban vannak-e az uniós jogszabályokkal, valamint az európai értékekkel. Tavares szerint az elfogadott magyar jogszabályok felvetik a demokrácia és a jogállamiság súlyos veszélyeztetettségének kockázatát.

A magyar kormány szerint a jelentéstervezet tele van súlyos tárgyi tévedésekkel, a Fidesz pedig politikai vádiratnak minősítette a Tavares által készített dokumentumot.

A jelentéssel kapcsolatban nagy érdeklődés övezi azt, hogy milyen megfogalmazás kerülhet be a szövegbe az uniós alapszerződés hetedik cikkének Magyarországgal szembeni alkalmazását illetően. Ez a cikk szorosan kapcsolódik az alapszerződés második cikkéhez, amely kimondja, hogy az unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok - ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait - tiszteletben tartásának alapértékein alapul. Ezeknek az alapértékeknek a védelméről szól a hetedik cikk, amelynek első bekezdése kimondja, hogy a tagállami kormányokat képviselő tanács - a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság indoklással ellátott javaslata alapján, saját tagjainak négyötödös többségével és az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követően - megállapíthatja, fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti a második cikkben említett értékeket. A tanács, mielőtt ilyen megállapítást tenne, meghallgatja a kérdéses tagállamot, és ugyanezen eljárásnak megfelelően ajánlásokat tehet neki.