Bár a kijevi történések hatására néhány helyi vezető Kárpátalján is lemondott, például Ungvár polgármestere, szerencsére vér nem folyt, de még komolyabb incidensekre sem került sor. „A forradalom nem jött át a hágókon”, mondta el a maszol.ro-nak Bocskor László, a KMKSZ beregszászi elnöke.

Bár a kijevi történések hatására néhány helyi vezető Kárpátalján is lemondott, például Ungvár polgármestere, szerencsére vér nem folyt, de még komolyabb incidensekre sem került sor. „A forradalom nem jött át a hágókon”, mondja Bocskor László, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) beregszászi elnöke. Tüntetők egy csoportja követelte ugyan Beregszászon is, hogy az önkormányzati testület oszlassa fel magát, ám ez Sin József, járási KMKSZ elnök szerint értelmetlen, sőt, ártalmas lépés volna, mivel jószerivel az önkormányzatok az egyedüli működőképes intézmények az országban.

A kárpátaljai magyarok az ukránoknál és az oroszoknál lényegesen távolságtartóbban figyelik az eseményeket. „Nem tudunk állást foglalni egyik fél mellett sem” – szögezi le Bocskor László. Bár a jelenlegi egyetlen magyar nemzetiségű kijevi honatya a Régiók Pártjának listáján került be a parlamentbe, a magyarság nem szimpatizált túlságosan Janukoviccsal és rendszerével, álítják a KMKSZ helyi vezetői. A menesztett elnök örökébe lépő politikai erőkkel szintén nem könnyű ukrajnai magyarként azonosulni, főként a nyelvtörvény hatályon kívül helyezése miatt.

Az ukrán parlament által múlt héten eltörölt, az egy adott területen 10 százaléknál nagyobb arányban élő kisebbségeknek nyelvhasználati jogot biztosító törvény azonban, amíg érvényben volt, Kárpátalján bármiféle gyakorlati következmény nélküli, írott malaszt maradt, állítja Sin József. A kárpátaljai megyei önkormányzat ugyanis meg kellett volna szavazza a magyar nyelv regionális státusát, ám ez, mivel a Régiók Pártjának helyi képviselői nem támogatták, nem történt meg. „Azzal, hogy eltörölték a nyelvtörvényt, Kárpátalján nem változott semmi” – sommázza Sin József.

Taracközi Ferenc beregszászi református lelkész szerint a helyzet ennél azért árnyaltabb. „Nem lehetett alkalmazni, de hivatkozni lehetett rá” – mondja a lelkipásztor, aki szerint egyértelmű visszalépés a nyelvtörvény eltörlése. Jelenleg a beregszászi egyházközség által működtetett rádió, mely egyébként partneri kapcsolatban áll a kolozsvári Agnus Rádióval,  a műsoridő 70 százalékában magyarul, a fennmaradó időben pedig ukránul sugároz, mivel ez a nemzetiségi összetétel Beregszász járásban. Taracközi Ferenc nem biztos benne, hogy ezt a kedvező nyelvi struktúrát az elkövetkező időszakban is meg tudják tartani. A tiszteletes arról sincs meggyőződve, hogy továbbra is lehet majd magyar nyelvű beadványokkal fordulni a beregszászi önkormányzathoz, ha a polgármester esetleg ukrán lesz a több mint 48 százalékban magyarok lakta városban. Taracközi Ferenc tisztában van azzal, hogy a nyelvtörvény eltörlése alapvetően az orosz, és nem a magyar kisebbség ellen irányult, bár a kárpátaljai magyarság is megihatja a levét, attól pedig nem tart, hogy a régióban eluralkodhat a szélsőségesen nacionalista indulat.

Bár Beregszász lakosságának kevesebb mint fele magyar, a központban jószerével csak magyar szót hallani. Egy helybeli elmondása szerint ennek az az oka, hogy az ukránok többsége a városszéli lakótelepeken él. A magyar nyelvű feliratozás a köz- és a versenyszférában egyaránt olyan magas szintű, amilyen elképzelhetetlen egy hasonló arányú erdélyi településen. Magyar nyelvű tábla van a bíróság és az ügyészség épületén is. A városházán az ukrán zászló mellett a piros-fehér-zöld lobogót is lengeti a szél. A főtér Kossuth Lajos nevét viseli, ami annyira nem meglepő lévén, hogy a '48-as szabadságharcban a ruszinok szívvel-lélekkel a magyarok oldalán harcoltak.