A menekültek kötelező befogadási kvótarendszerét korábban ellenző tagállamok az elmúlt két napban vagy azt jelezték, hogy elfogadják az Európai Bizottság válságtervét, vagy azt, hogy ha kötelezik őket erre, akkor alávetik magukat az EU döntésének.

Mint korábban írtuk, a Belügyminisztere Tanácsának hétfői ülésén Magyarország, Szlovákia, Csehország és Románia „fúrta meg” a kötelező befogadási kvótáról szóló döntést, Lettország képviselője pedig nem is vett részt az ülésen. A belügyminiszterek kedden tanácskoznak újra, szerdára pedig az EU elnöke rendkívüli csúcsot hívott össze menekültügyben. A napokban elhangzott nyilatkozatok alapján azonban könnyen lehetséges, hogy már kedden egyezség születik a kötelező kvótákról, annál is inkább, mert a javaslatot az Európai Parlament is megszavazta.

Lettország már beadta a derekát

Laimdota Straujuma lett miniszterelnök csütörtök este jelentette be, hogy elfogadja a menekültek elosztására vonatkozó kötelező kvótarendszer felállítását a rigai kormány aznapi döntésének értelmében. A rigai kormány júliusban úgy döntött, hogy a szolidaritás jegyében átvesznek 250 menekültet a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett európai uniós tagállamoktól, és az újabb felajánlással együtt így már 776-ra nőtt a Lettország által befogadott emberek száma.

Lettországban a jobbközép kormánykoalíció mostanáig nem volt képes közös álláspontot kialakítani az Európai Bizottságnak a menekültek kötelező kvóták szerinti elosztására vonatkozó javaslatáról, a lett belügyi tárcavezető ezért nem is vett részt az uniós belügyminiszterek hétfői rendkívüli tanácskozásán. A kormány tizenhárom minisztere közül három most is a kötelező menekültkvóták ellen szavazott.

Románia aláveti magát

Klaus Johannis román államfő a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülése után már arról beszélt: Románia továbbra sem tartja megoldásnak a kötelező kvótákat, de az EP-ben csütörtökön megszavazott javaslat ismeretében nem lehet kizárni, hogy az Európai Unió kötelezni fogja Bukarestet, hogy az általa felajánlott 1785-ös keretnél nagyobb számban fogadjon be menekülteket. Ez esetben Bukarest azt tervezi, hogy uniós alapok felhasználásával bővítsék a helyek számát a meglévő menekültbefogadó-központokban, vagy - "szélsőséges esetben" - akár újabbakat is építsenek.

Megszólat az ügyben csütörtökön Leonard Orban, az államfő uniós ügyekért felelős tanácsosa is. Szerinte az EU szintjén egyre nagyon a támogatottsága a kötelező kvótáknak, így elképzelhető, hogy a belügyminiszterek keddi értekezletén már nem lehet megakadályozni a rendszer bevezetéséről szóló döntést. Orban ezért úgy véli, Romániának túl sok opciója nincs: vagy befogadja a kötelezően előírt számú menekültet, vagy az Európai Bizottság javaslata értelmében a GDP-je 0,002 százalékának megfelelő összeget fizet az erre a célra létrehozott alapba.

Orbán kész a kvótákról tárgyalni

Klaus Johannishoz hasonlóan nyilatkozott erről a magyar miniszterelnök is. Orbán Viktor szerint Magyarország továbbra is ellenzi a brüsszeli válságtervet, azonban ha abból uniós törvény lesz, Magyarországnak el kell fogadnia. „Készek vagyunk a kvótákról tárgyalni, de csakis önkéntes alapon, és csak akkor, ha vége van a menekültáradatnak” - jelentette ki Die Weltnek a kormányfő. Arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha az Európai Unió a kvótarendszert minősített többséggel elfogadja, a miniszterelnök a német lap szerint azt válaszolta: "Akkor ez már törvény, és nekünk el kell fogadnunk".

A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János csütörtöki közlése szerint Magyarország továbbra is elvi alapon ellenzi a menekültek elosztását meghatározó uniós kvótarendszert, de a határok megvédése után kész részese lenni egy olyan vitának, amely arról szól, milyen szempontok érvényesíthetők azoknak az országoknak a megsegítésére, ahol sok bevándorló van.