Nem teljes egyetértéssel, hanem minősített többségi szavazással, Finnország tartózkodása mellett, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia ellenszavazata ellenére szavazták meg kedden délután az Európai Unió belügyminiszterei 120 ezer további menekült elosztását a tagállamok között. FRISSÍTÉS: Romániának a 120 ezerből 2475-nek a befogadását írja elő az EU.

Uniós források szerint a megállapodás értelmében egyelőre 66 ezer menekültet helyeznek át a többi tagállamba Olaszországból és Görögországból, 54 ezer áthelyezésről később, a Financial Times értesülése szerint egy éven belül döntenek. 

Az Európai Bizottság javaslata alapján éppen ennyit, 54 ezer menekültet helyeztek volna át Magyarországról más tagállamokba, de Magyarország elutasította, hogy a megkérdezése nélkül úgynevezett frontállammá minősítsék, arra hivatkozva, hogy a magyar határhoz érkező migránsok egy uniós országon, Görögországon már áthaladtak, így ott kellett volna őket regisztrálni.

Magyarország 988 menekültet kap Görögországból

Korábban a miniszterek uniós tanácsának soros elnökségét ellátó Luxemburg egyik diplomatája úgy foglalt állást, hogy ha Magyarország nem óhajt haszonélvezőként részt venni a menekültek elosztásában, vagyis nem járul hozzá, hogy az oda belépő menekülteket máshová telepítsék át, akkor a szolidaritásból kell kivennie a részét. A belügyminiszteri tanácskozáson elfogadott - s kiszivárgott - dokumentumok tanúsága szerint például a mostani döntés értelmében Magyarországnak Görögországból 988 menekültet kellene befogadnia. Szlovákiának a görögöktől 612, Csehországnak 1215, Romániának 1890 menekültet kellene átvennie.

Senki sem mondta, hogy nem fogja tiszteletben tartani

Jean Asselborn, a tanács ülésén elnöklő luxemburgi miniszter közölte, hogy a jogszabály szövegében az újraelosztási kulcsok, "az elhíresült kvóták" nem szerepelnek, a számokról a tagállamok önkéntes alapon határoztak. "Az asztal körül egyetlen tagállam sem mondta azt, hogy nem fogad be egyetlen menekültet sem" - tudatta Asselborn. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke úgy fogalmazott: a döntést követően senki sem mondta, hogy nem fogja tiszteletben tartani. Asselborn hozzátette, hogy a szavazást követően erre az uniós szabályok szerint nincs is jogi lehetőség.

Asselborn azt is elmondta, hogy rendkívüli helyzetben, indoklással ellátva bármely tagállam közölheti, hogy nem tud részt venni az újraelosztási rendszerben, így legfeljebb 12 hónapra elhalaszthatja a rá eső befogadási kvóta 30 százalékát.

A németekre 30 ezer menekült jut

A német belügyminiszter a szavazás után bejelentette, hogy hazája a kvóták alapján mintegy 30 ezer menekültet fogad be. Thomas de Maiziere ismételten hangsúlyozta, hogy ez a megállapodás csak egy építőelem, arra is megoldást kell találni, hogyan lehet elejét venni annak, hogy tömegével induljanak útnak a menedékkérők Európa felé. A politikus szerint azt is meg kell akadályozni, hogy az elosztott menedékkérők ismét útnak induljanak. Mint mondta, a menekültek nem választhatják meg szabadon, hol szeretnének menedéket kapni, és ha más országban találnak rájuk a hatóságok, akkor "meg fogják kérni őket", hogy hagyják el az Európai Uniót.

A tervet előterjesztő Európai Bizottság üdvözölte a döntést, amely alapján (a korábbi 40 ezerrel együtt) összesen 160 ezer olyan személyt lehet elhelyezni a tagállamokban, akik nyilvánvalóan menedékre szorulnak. Ezt az hivatott garantálni, hogy a menekülteket azt követően indítják csak útnak valamelyik tagállam felé, hogy a frontállamokban felállított hot spotokban elbírálták menedékkérelmüket, és menekültstátust kapnak.

Nem megoldás, de fontos lépés

Frans Timmermans a tanácskozást követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy ez a döntés valóban nem fogja egy csapásra megoldani a migrációs válságot, de lehetővé teszi, hogy az Európai Unió megtegye a következő lépést.

Jean Asselborn kifejtette: jobb lett volna konszenzussal elfogadni a javaslatot, de ez nem sikerült. A tervet így is a szerződésben megköveteltnél jóval nagyobb többség támogatta. A luxemburgi politikus elmondta: biztos abban, hogy a javaslat ellen szavazók is végrehajtják majd a döntést. "Vészhelyzet van, az Európai Uniót az a vád éri, hogy nem cselekszik elég gyorsan, ezért gyors döntést kellett hozni, máskülönben Európa még megosztottabbá válik, és hitelén még nagyobb csorba esik" - fogalmazott Asselborn.

A miniszter elmondta, hogy az eredetileg Magyarországnak szánt 54 ezer fős áthelyezési keret afféle tartalékot képez, elvben Görögországból és Olaszországból lehet még ennyi ember máshová telepíteni, de szükség esetén más országok javára is felhasználható.

Fico elutasítja a kötelező kvóták szlovákiai alkalmazását

"Amíg én leszek a kormányfő, Szlovákiában nem alkalmazzák a (migránsok elosztására irányuló) kötelező kvótákat" - jelentette ki Robert Fico szlovák kormányfő. A szlovák miniszterelnök a pozsonyi parlament európai ügyekért felelős bizottságának keddi ülésén jelentette ezt ki, amelyről több szlovák médiaforrás is beszámolt, elsőként a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte.Kijelentését, amelyről több szlovák médiaforrás is beszámolt, elsőként a TASR közszolgálati hírügynökség idézte.

Fico a bizottsági ülés után a sajtónak nyilatkozva hangsúlyozta: arra is hajlandó, hogy országa ellen uniós kötelezettségszegési eljárás induljon, de akkor sem fog beleegyezni "Brüsszel diktátumába". Hozzátette: Szlovákia anyagi és személyi segítséget, valamint szükség esetén katonai segítséget is kínál a migránskrízis kezelésére, és hajlandó részt vállalni az EU külső határainak védelmében is.

Robert Fico megjegyezte: az EU belügyminiszterei által jóváhagyott döntés nagyban befolyásolni fogja a szerdán Brüsszelben sorra kerülő EU-csúcsot. "Éles hangvételű véleménycserére lehet számítani a történtekkel kapcsolatban" - fogalmazott, és annak a véleményének is hangot adott, hogy a migránsok kötelező kvóták alapján történő elosztásának terve kudarcba fog fulladni.

Sobotka: rossz döntés született Brüsszelben

Rossz döntést hoztak az európai uniós belügyminiszterek Brüsszelben, a menekültek további elosztásának rendszere nem fog működni - állítja Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök, aki közleményben reagált a kötelező kvótarendszerről hozott keddi Brüsszeli döntésre. „A kvóták nem fognak működni, egyáltalán nem visznek közelebb a migrációs válság igazi okainak felszámolásához" - olvasható a közleményében.

Bohuslav Sobotka szerint a brüsszeli döntés "csak azon államok közvéleményének a megtévesztésére szolgál, amelyek a jelenlegi menekülthullám célországai".

A cseh kormány szerdai ülésén foglalkozik majd a kérdéssel, és várhatóan dönt a további lépésekről.

"Ez a döntés a józan ész vereségét jelenti" - mondta cseh újságíróknak Brüsszelben Milan Chovanec cseh belügyminiszter. A közszolgálati hírtelevízió (CT24) brüsszeli tudósítása szerint azt is megjegyezte, hogy miután Lengyelország megszavazta a kvótarendszert, "pillanatnyilag megszűnt a visegrádi csoport".

Milos Zeman köztársasági elnök úgy véli, hogy a szerdai miniszterelnöki EU-csúcs visszavonhatja a belügyminiszteri döntést, amelyet az államfő "hibának" minősített. "Tény, hogy a döntés megváltoztatására kicsi az esély, mert a kvóták támogatása erős volt" - fogalmazott. "Csak a jövő fogja megmutatni, mekkora hiba volt ez" - szögezte le Milos Zeman.