Három hónapig marad hivatalban a brit kormány, miután David Cameron bejelentette, távozik tisztségéből.. A kormányfő elismerte: szerinte az EU-ban biztonságosabb helye volt Nagy-Britanniának, de az emberek másképp döntöttek. 

Cameron, aki a bennmaradásért kampányolt, a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt felolvasott nyilatkozatában közölte: a következő hetekben és hónapokban miniszterelnökként mindent megtesz "a hajó stabilizálása" érdekében, de nem hiszi, hogy helyénvaló lenne, ha "kapitányként" ő irányítaná országát annak további útján.

Kijelentette: nem látja szükségesnek, hogy távozásának pontos menetrendjét már most felvázolja, de azt szeretné, ha a kormányzó Konzervatív Párt októberi konferenciáján már más lenne Nagy-Britannia miniszterelnöke. Hozzátette: az Európai Unióval tartandó tárgyalásokat már az új brit miniszterelnöknek kell megkezdenie.

Cameron közölte azt is, hogy távozási szándékáról péntek reggel tájékoztatta II. Erzsébet királynőt.

Zuhanással nyitottak a vezető európai értéktőzsdék pénteken, és jelentősen csökkent a kőolaj, illetve az ipari nyersanyagok ára, miután a kilépést pártoló tábor nyerte meg a brit EU-tagságról tartott népszavazást.

Beláthatatlan politikai következményekkel jár az uniós tagságról kiírt brit népszavazás végeredménye, ez drámai pillanat, különösen Nagy-Britannia számára - jelentette ki péntek reggeli sajtótájékoztatóján Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Brüsszeli sajtóértekezleten Tusk leszögezte, hogy bár más eredményre számítottak, az Európai Unió felkészült erre a "negatív forgatókönyvre" is.

Az Európai Tanács elnöke biztosított afelől, hogy nem alakul ki jogi vákuum addig sem, amíg hivatalosan le nem zárul Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból. Mint mondta, a kiválási tárgyalások végéig nem szűnnek meg a szerződéses kötelezettségek a szigetországra vonatkozóan.

Klaus Johannis államfő délelőtt 11 órára egyeztetésre hívta Dacian Cioloș miniszterelnököt, Mugur Isărescut, a jegybank kormányzóját és a politikai pártok vezetőit a brexit miatt. 

Meglepték a szerb sajtót az uniós tagságról rendezett brit népszavazás eredményei,  mert Szerbia évek óta európai uniós tagságra vágyik, az Egyesült Királyság viszont éppen a kilépésről döntött.

Ivica Dacic szerb külügyminiszter a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) péntek reggeli híradójában csak röviden reagált az eredményekre, és közölte, a nap folyamán a szerb kormány hivatalosan is állást foglal az ügyben. A szerb diplomácia vezetője szerint a briteknek joguk van ahhoz, hogy saját sorsukról döntsenek.

Adott esetben Szerbia lakossága is szabadon dönthet majd arról, szeretne-e csatlakozni az EU-hoz vagy sem - folytatta Ivica Dacic. Leszögezte ugyanakkor, hogy Szerbiának ebben a helyzetben saját érdekeit kell szem előtt tartania, az ország folytatni kívánja az európai integrációt, és az a célja, hogy csatlakozzon az unióhoz.

A 46,5 millió szavazópolgárból 33,5 millióan szavaztak. Közülük 17,4 millió a kilépésre és csak 16,1 millió a maradásra: 51,9 százalékos eredménnyel nyert a Brexit, a brit kiválás. Az ország ugyanakkor rendkívül megosztott: Angliában 53,5, Walesben 52,5 százalékot kapott a kilépés, ugyanakkor Észak-Írországban 55, Skóciában több, mint 60 százalék a maradásra voksolt. 

A Brexit-párti kampány vezetői által a népszavazás előtt felvetett tervek alapján ha Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, az ausztráliai elbírálási rendszerhez hasonló, pontozásos módszerre alapuló bevándorlási szabályozást kellene meghonosítania az EU-tagállamokból érkező munkavállalókkal szemben. További részletek itt. 

Csalódott volt a német külügyminiszter is, miután péntek reggel eldőlt, hogy a britek többsége a kilépésre szavazott az ország európai uniós tagságáról előző nap rendezett népszavazáson.

"Nagyon kijózanítóak a Nagy-Britanniából érkező hírek" - mondta Berlinben Frank-Walter Steinmeier. "Szomorú napnak tűnik ez Európa és Nagy-Britannia számára is" - tette hozzá a szociáldemokrata (SPD) politikus. Előzőleg Sigmar Gabriel alkancellár is hasonlóan fogalmazott. Steinmeier pénteken Luxemburgban részt vesz az európai uniós ügyekért felelős miniszterek tanácskozásán, amelyen megvitatják a brit népszavazás következményeit.

Várhatóan rövid időn belül megkezdődnek a kiválási tárgyalások Nagy-Britannia és az Európai Unió között - jelentette ki Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke péntek reggel.

"Nagy-Britannia úgy döntött, hogy a maga útját járja. Úgy gondolom, a ma reggeli gazdasági adatok megmutatták, hogy ez rendkívül nehéz lesz" - közölte Schulz a ZDF német közszolgálati televíziónak adott interjújában.

Az uniós parlament német elnöke elmondta, arra számít, hogy a kiválási tárgyalások hamarosan meg fognak kezdődni a felek között.

Martin Schulz kitért a font árfolyamának meredek zuhanására is, és megjegyezte, nem szeretné, hogy az euró is hasonló gyengülést szenvedjen el.

Európai uniós vonatkozásban szintén már péntek kora reggeltől események sora várható a brit népszavazás után. Az Európai Parlamentben reggel 8-kor összeül az „elnökök konferenciája” (Martin Schulz házelnök és a politikai frakciók vezetői), hogy tárgyalási mandátumot határozzanak meg Schulz számára. További részletek itt.

Megszerezte a brit EU-tagságról tartott népszavazás voksainak többségét a kilépést pártoló tábor, így véglegessé vált győzelme. A győzelemhez 16,8 millió szavazatra volt szükség, és a Brexitre, vagyis a kilépésre leadott voksok száma a péntek reggeli hivatalos adatok szerint átlépte ezt a számot. Az eredmények alapján a választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százalék a bennmaradásra.

Nagy-Britannia 43 éve, 1973-ban csatlakozott az Európai Unió elődszervezetéhez, a Európai Gazdasági Közösséghez. Két évvel később is tartottak egy népszavazást arról, hogy Nagy-Britannia az EGK tagja maradjon-e, de akkor a brit választók kétharmada a bennmaradásra voksolt.

A jelenlegi állás szerint 16,681,877 - 15,575,878 arányban győzött a Brexit, ami kb. 52-48 arányú győzelmet jelent a kilépés-pártiak számára.

Komoly mozgásokat indított el a világ pénzpiacain és értéktőzsdéin annak a növekvő valószínűsége, hogy a britek elhagyják az Európai Uniót.

A biztonságos menedéknek számító nemesfémek ára emelkedett és egyebek között a japán jen jegyzése meredeken nőtt, miközben a brit font és kőolaj ára csökkent, az ázsiai börzék mind komoly mínuszban álltak reggel negyed hét körül. 

Hajnalban a font 1,4882 dolláron indított, és ahogy a csütörtöki szavazatok összeszámlálásával nőtt az EU-ból történő kilépés valószínűsége, úgy gyengült, 6.15 órakor már csak 1,3435 dolláron jegyezték. 

A japán jen eközben 2013 novembere óta legmagasabb szintre erősödött a dollárral szemben. Hajnalban 99 jent is ért egy dollár, reggel negyed hétkor 100,70 jenen jegyezték az amerikai devizát. Mintegy háromnegyed órával az ázsiai tőzsdék zárása előtt valamennyi vezető térségbeli börze mínuszban állt, a tokiói tőzsde Nikkei225 indexe mutatta a legnagyobb, csaknem 8 százalékos veszteséget.

Az arany ára 5,5 százalékkal (68 dollárral) 1332 dollárra erősödött, az ezüst jegyzése 2,8 százalékkal (0,5 dollárral) 17,88 dollárra emelkedett, az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 3,07 dollár (6,05 százalék) eséssel 47,84 dolláron állt.

A skót miniszterelnök egyenes utalás tett pénteken arra, hogy a brit EU-népszavazás eredménye nyomán Skócia újabb függetlenségi népszavazást tarthat.

Péntek reggelre - jóllehet az adatok még nem véglegesek - egyértelművé vált, hogy a brit lakosság többsége a kilépésre szavazott az EU-tagságról előző nap rendezett referendumon, azonban Skóciában a 32 választókörzet mindegyikében a bennmaradás hívei kerültek többségbe.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, a Skóciát kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője pénteken kijelentette: az eredményekből egyértelmű, hogy Skócia népe az Európai Unióban látja országa jövőjét.

A Sinn Féin, az Észak-Írországot kormányzó koalíció második legnagyobb pártja, a britellenes katolikus mozgalom vezető politikai ereje szintén népszavazást helyezett kilátásba "az ír sziget egyesítéséről", miután Észak-Írországban 56 százalékos többségbe kerültek az EU-tagság hívei.

A BBC péntek reggeli előrejelzése szerint a Brexit-tábor, vagyis a kilépés hívei nyerték meg a brit EU-tagságról rendezett népszavazást. Hasonló következtetésre jutottak az ITV kereskedelmi televízió szakértői.