FRISSÍTVE - Óriásberuházás készül Kolozsváron: végre saját épületet kap a Gheorghe Dima Zeneakadémia


-A A+

A Gheorghe Dima Zeneakadémia az elmúlt 100 évben nem rendelkezett saját székhellyel, de az Orban-kormány tavalyi utolsó ülésén jóváhagyott 37 millió eurós befektetés révén egy új ingatlant kap a nemzetközi hírű intézmény. A kivitelezés még a BT Aréna költségeit is meghaladja: a beruházással az egyik legnagyobb kolozsvári középület készül el. FRISSÍTÉS: a munkálatokat 2023-ig befejeznék.

A Gheorghe Dima Zeneakadémia Románia szinten az egyedüli állami felsőoktatási intézmény, amelynek nincs saját épülete a didaktikai, művészeti és kutatási tevékenységek gyakorlásához. A konzervatórium jelenleg a görög katolikus egyház egyik épületét bérli, évi 35 ezer euróért. A székházául szolgáló ingatlan a korábban a kolozsvári regionális kórháznak szánt kéthektáros földterületen épül, egy torzóban maradt épület helyére.

A kolozsvári zenei felsőoktatás rövid története: Kolozsvár első zeneiskolája, a Muzsikai Egyesület 1819-ben jött létre, ebből nőtt ki a Zenekonzervatórium, amely 1902 őszétől a Toldalagi–Korda-palota emeletén bérelt helyiségeket. Az intézmény ingó- és ingatlan vagyonának teljes átvételével alakult meg a román nyelvű konzervatórium 1919-ben, első rektora Gheorghe Dima volt. 1941-ben a román tannyelvű konzervatórium Temesvárra költözött, a második világháború után pedig visszatért, és 1950-ig párhuzamosan működött Kolozsváron román és magyar tannyelvű Művészeti Intézet, amely a zenei képzést is biztosította. A két intézetet 1950-ben vonták össze, először Bocskai István szülőházába, majd a megszüntetett görögkatolikus papnevelde épületébe költözött az intézmény. A görögkatolikus egyház a '90-es évek elején igényelte vissza az államtól az épületet, azóta a konzervatórium bért fizet, ami jelentősen megterheli a költségvetését.

A kormányhatározat alapján a konzervatórium új székhelyét a Kolozsvári Állami Magyar Színház nézőterének méreteit megközelítő, 835 férőhelyes előadóteremmel, megközelítőleg 200 férőhelyes orgonateremmel, kétszintes amfiteátrummal, hang- és videótárral felszerelt könyvtárral, egyéni tanulóhelyiségekkel, gyakorlótermekkel, tárgyalótermekkel, terasszal, bentlakással és tornateremmel látják el.  

A beruházás becsült értéke 176 488 000 lej (áfával), ebből a fejlesztési és közigazgatási minisztérium az Országos Befektetési Társaság (CNI) révén 166 901 000 lejt finanszíroz, a fennmaradó 9 587 000 lejt pedig a Gheorghe Dima Zeneakadémia állja. Az építési engedélyt a kolozsvári polgármesteri hivatal már 2018-ban kibocsátotta, a munkálatok várhatóan két évig tartanak.

Ion Ștefan fejlesztési és közigazgatási miniszter a december 30-i kormányülést követően azt nyilatkozta, hogy a félbehagyott épület korszerűsítése „már nem várhatott tovább”, ezért is írták alá az oktatási miniszterrel közösen azt a rendeletet, amely alapján a romániai felsőoktatás egy fontos projektje valósulhat meg. Hozzátette, az új konzervatóriumi központ nemcsak a felsőoktatást érinti, a kolozsvári közösség számára is jelentőségteljes.

Mit tudnak az új épületről a konzervatórium diákjai?

A zeneakadémia egyik harmadéves hallgatójától, Székely Norberttől megtudtuk, a görög katolikus egyháztól bérelt jelenlegi épületben a zongora szakosoknak a legnehezebb a dolga: ahhoz, hogy gyakorolhassanak, legalább reggel 6 órára be kell menniük, hogy biztosan teremhez jussanak, mert nincs annyi hekyiség, amennyit a hallgatók létszáma megkövetelne.

A szólóhangszeresek, akiknek saját hangszerük van, nagyjából bárhol gyakorolhatnak, így nekik ez nem jelent akkora fejtörést, magyarázta. Hozzátette, ez a plusz erőfeszítés bizonyos idő után elveszi a hallgatók kedvét, nem beszélve arról, hogy folyamatos stresszt generál a bizonytalanság, mert sosem lehet tudni, hogy éppen ki marad terem nélkül, és ki az, aki nem tud gyakorolni emiatt. „Ajándékpillanat, amikor hely kerül a gyakorlásra, és ez nem túl gyakori”, tudtuk meg a harmadéves billentyűstől.

Azt is megtudtuk, hogy az utóbbi években alkalomadtán elszórt néhány információt a vezetőség a hallgatók között, évek óta hallják már, hogy lesz egy új épület, ami "felszereltségében mindent visz", de a tanárok és a diákok többsége most is kétkedve áll a hír előtt, mert hiteles felvilágosítást nem kaptak.

Az elsőéves László Andrea szerint nem avatták be a diákokat, semmilyen részletetet nem tudnak az újításokról. Arról is beszámolt, hogy a jelenlegi épület termeibe nem férnek be mindannyian a szemináriumok és kurzusok során, mert azok túlságosan kicsik az egyetemi csoportokhoz mérten. Mivel nem elegendő a hangszertermek száma sem, gyakran előfordul, hogy zenével töltik meg a folyósokat: a gyakorlat fontosabb, mint a kényelem, így a helyiségek elé vonulnak muzsikálni. 

FRISSÍTÉS: Az új épületet 2023-ig be kellene fejezni, ugyanis a Gheorghe Dima Zeneakadémiának 2023 márciusáig el kell hagynia a Király (I. C. Brătianu) utcai épületet, írja Vasile Jucan rektor sajtótájékoztatójára hivatkozva a Szabadság napilap. Mint kiderült, a Bucium utcai épületroncsot teljes mértékben lebontják, és újraépítik. A jelenlegi székhely közvetlen közelében 1976–1978 között felépített stúdióépület, amely a zeneakadémia tulajdonát képezi, hangstúdióként működne tovább, és nem csak a diákok használhatnák, hanem bérbe is lehetne venni.







EZT OLVASTA MÁR?

X