Kortárs, magyar címmel jelent meg Szilágyi Aladár nagyváradi közíró legújabb kötete. A kortárs magyar írókkal készített interjúkat tartalmazó kötetet kedden mutatták be a nagyváradi Posticumban.

Két dolgot kedvelt, a riportot és interjút – mondta képernyőn keresztül Szilágyi Aladár a kötetbemutatójára összegyűlteknek kedden délután. A szerző egészségi állapota miatt nem jelent meg személyesen a könyvbemutatón, de a korszerű technika segítségével szívesen válaszolt Szűcs László kérdéseire, aki a Holnap Kulturális Egyesület gondozásában megjelent, kétkötetes munkát szerkesztette.

Ágoston Vilmostól Zoltán Gáborig

Szilágyi Aladár a Kortárs, magyar című kötet (betűrendben közölt) interjúi kapcsán felidézte például a Borbély Szilárddal készült interjút, említette Esterházy Pétert, Nádas Pétert és Krasznahorkai Lászlót is, aki a nehezen megnyitható emberek közé tartozott. Kedves emléke az Áprily Lajos és Jékely Zoltán leszármazottjával, Péterfy Gergellyel készített interjú is, mesélte. Az erdélyiek közül Vida Gábort és Visky Andrást említette, utóbbival a sorsközösség okán is szót tudtak érteni. 

Az interjúk a Törzsasztal beszélgetéssorozat Kőrössi P. Józseffel Nagyváradra érkezett vendégeivel készültek – mint azt Szűcs László bevezetésül elmondta, 15 év termése olvasható a kötetben – s kakukktojásnak számít Makk Károly filmrendező, arra azonban nagyon büszke, hogy ő visszajelezte: ilyen alaposan dokumentált beszélgetésben még nem volt része. Láng Gusztáv több terjedelmet érdemelt volna, vélte utólag, s felidézte a László Gyulával készült, tragikus interjút is. László Gyula Nagyváradon hunyt el, az interjú elkészültének másnapján.

Szilágyi Aladár elmondta, hogy az első interjúja a Bihari Naplónak készült, a nagyváradi szeméttelep melletti cigánytelepen, az utolsó pedig, a cremoniai Stradivari-mester házánál, az Erdélyi Riportba. A szerző hozzátette: elkezdte összeszedni képzőművészeti tárgyú írásait, s kész a magyar nemzet nagy csatáiról szóló anyag is.

15 év alatt 15 kötet

„Sokműfajú és tematikailag is sokféle érdeklődésű szerző” – jellemezte Szilágyi Aladárt Szűcs László, ők egyébként több szerkesztőségben is munkatársak voltak, s riportutakon is jártak együtt. Az interjú és a riport mellett a publicisztikát, a „glosszintást” is művelte Szilágyi Aladár, akinek három tulajdonságát emelte ki Szűcs László: felkészültségét, az empátiáját és a riporteri ötleteit. Példaként elmesélte, hogy egy dél-dobrudzsai útjuk során egy elképzelhetetlenül szegény muzulmán roma falut látogattak meg, s ugyanott a török konzulátuson, elképesztő luxusban a kis-bajrám ünnep alkalmából megtartott fogadáson is részt vettek: Szilágyi Aladár ugyanolyan természetesen viselkedett a falu lakóival, mint a fogadás résztvevőivel, hangzott el.

Bár már az 1970-es években írt, és 1992-ben Veres-Kovács Attila lelkésszel közösen szerkesztett kiadványt, 50 évének betöltése után vált első kötetes szerzővé, 15 év alatt 15 kötete jelent meg. Riportutak nyomán például A Klisszura titkai vagy A nemlétezők lázadása történészekkel készült beszélgetéseket a Klió a tükrök labirintusában vagy A leszakadt Erdély első száz éve, de oroszlánrésze volt Szilágyi Aladárnak Mozog Nagy Imre egykori nagyváradi postamester emlékiratainak gondozásban, ezekből Jár a baka jár címmel jelent meg könyv.

Szűcs László az ötletek kapcsán felidézte a közelmúltban elhunyt Térey Jánossal készült interjút, melyben az alany egyes szám első személy helyett egyes szám harmadik személyben szólalt meg. Interjúalanyai közé tartozott Hubay Miklós és Fejtő Ferenc – mondta Szűcs László, aki a bemutató végén három részletet olvasott fel a könyvből, ezekben Esterházy Péterrel írói módszereiről, Fűzfa Balázzsal irodalomtörténetről, Borbély Szilárddal pedig Csokonai Vitéz Mihály váradi napjairól beszélgetett Szilágyi Aladár.

A kötet Nagyváradon a Várad kulturális folyóirat szerkesztőségében, az Illyés Gyula és a Libris Antica könyvesboltokban, Kolozsváron az Idea könyvtérben, Marosvásárhelyen pedig a Guttenberg Könyvesboltban vásárolható meg.