Ahogy a kukac az almán, átfúrhatjuk magunkat Bertóti Johanna első kötetén


-A A+

Bertóti Johannát elsősorban dalszerzőként és dramaturgként ismerjük, ám szerda délután első verseskötetét mutatta be a Koinónia kiadó a kolozsvári Koffer kávéházban. Az Almából ki, körtébe be című kötetről a szerkesztő, Balázs Imre József költő kérdezte a szerzőt, aki dalaiból is bemutatott néhányat.

Bertóti Johanna szerint a kötet címe játékosságra utal, mivel olvasóként „ugyanúgy lehet böngészni a kötetet, mint ahogy a kukac átfúrja magát különböző a közegeken”. Balázs Imre József a szerzőt gyermekkoráról kérdezte, aki azt mesélte, hogy olyan gyermek volt, akinek a környezetében rengeteg könyv volt, és ezek nagyon nagy hatással voltak rá. „Emlékszem, hogy kicsi koromban elkezdtem megpróbálni verseket írni, kisiskolás lehettem, és emlékszem konkrétan a füzetekre, amibe írtam a verseket” – mesélte Johanna hozzátéve, hogy a zene is nagyon korán elkezdte foglalkoztatni. Például sokszor szervezett koncerteket is otthon a családjának, vagy falun a nagyszülőknek és szomszédoknak, előre megszerkesztett műsor alapján.Az egyetem elvégzése után kezdett el publikálni a Napsugár és a Szivárvány gyereklapokban, illetve az Író Cimborák blogon is sok szövege megjelent, ám ezek most jutottak oda, hogy kötetbe rendezve jelenjenek meg. Mint mondta, egy ideje már nagyon vágyott saját kötetre. Amikor úgy döntött, hogy összeállítja a kéziratot, és elküldi egy kiadónak, akkor alakult ki a kötet szerkezete is, a hármas felosztás: az első fejezetben a legjátékosabb, a másodikban a legabszurdabb, a harmadikban pedig a leglíraibb versek vannak, a kötethez pedig CD melléklet is tartozik, benne 18 megzenésített verssel, amiket persze Johanna ad elő.

Ahogy fogalmazott, a gyerekekről elsősorban a végtelen képzelőerő jut eszébe, felnőttként erre csodálattal tekint, és ebből táplálkozik is. Volt, hogy gyerekrajzhoz írt verset, vagy gyerekek által írt meséhez hoztak létre előadást a Váróterem Projekt színtársulattal. A dalok születéséről azt nyilatkozta, hogy vannak olyan saját szövegű dalai, amelyek szövege dalnak íródott, ám a legtöbb eredetileg vers volt, és utána zenésítette meg őket. Az inspirációs forrásairól is szó esett, így megtudhattuk, hogy szívesen hallgatott gyermekkorában Kalákát és Sebő Ferencet, ők voltak az első példák számára, akiket a mai napig is hallgat. Igyekszik odafigyelni más előadókra is ebben a műfajban, például Molnár Emesére, akinek nagyon szereti a munkásságát.

Mint mondta, számára nagyon fontos a találkozás a gyermekközönségekkel: elsősorban versmegzenésítésekkel fordul feléjük, és kezdettől fogva fontosnak tartotta az interakciót, mivel „jó, hogyha a gyerekek részt vehetnek abban, ami történik”, az érdekesebb számukra. Elmondása szerint ez nem korlátozódik arra, hogy együtt énekelnek, hanem különböző játékokat is bevezetett a műsoraiba, közösen táncolnak például, és nemrégiben fordított le egy francia gyerekjátékot is magyarra, amelyet szintén játszanak, és amelyben különböző testrészeiket „táncoltatják meg”. „De a felnőtteknél sincs ez másképp, kevés olyan koncertem volt, ahol ne énekeltettem volna meg a közönséget” – tette hozzá büszkén.

Bertóti Johanna sok színházi produkcióban is részt vesz dramaturgként, néha színészként, mivel szerinte ezek a területek szorosan összefüggnek, és a vers és a színház többször találkozott már úgy nála, hogy szövegeket írt például egy gyermekelőadáshoz, amelyet más zeneszerző zenésített meg.

Mivel most a járvány miatt nem tud gyerekkoncerteket tartani, Balázs Imre József a jövőbeli terveiről is kifaggatta. A szerző eredetileg úgy tervezte, hogy a könyv mellékletéhez csatolt zenés anyaggal koncertezni fog, ám most azt találta ki, hogy rövid videókat készít, amelyben egy-egy dal hangzik el, előtte pedig röviden bemutatja a vers keletkezését, az illusztrációkat, a „kulisszatitkokat”, így a „koncert” sem marad el.

 Az Almából ki, körtébe be című kötet bemutatóján készült felvétel visszanézhető a Koinónia Kiadó Youtube-csatornáján, a kötetbe pedig itt lehet belelapozni.








EZT OLVASTA MÁR?

X