Bukarest után Kolozsváron van a legintenzívebb kulturális élet, az erre szánt anyagi támogatás viszont még mindig aránytalanul kevés – derül ki a Kolozsvár Európa Kulturális Fővárosa Egyesület tagjai felméréséből, akik a berlini modellt tartják követendő példának. Vagyis azt, hogy a kultúra kiköltözzön az elit sorai közül a polgári lakosság minden egyes tagjához, akik aktívan és kreatívan tegyék azt hétköznapjaik részévé.

Kolozsvár kulturális életéről, intézményeiről és költségvetéséről készült felmérés a Kolozsvár – Európa Kulturális Fővárosa Egyesület megrendelésére. A 48 kolozsvári kulturális intézmény vagy szervezet megkérdezése után papírra vetett eredmények azt mutatják, hogy Románia-szinten Kolozsváron van a legpezsgőbb kulturális élet Bukarest után, viszont ez a terület még mindig alulfinanszírozott – mondták el keddi sajtótájékoztatójukon az Egyesület képviselői.

A kulturális aktivitást kutató központ (Centrul de Consultanţă şi Cercetare în Domeniul Culturii) már 2010-es felmérésében kimutatta, hogy művelődésügyi szempontból Kolozsvár élen jár az infrastruktúra, a rendezvényeken részt vevő személyek száma és a „kreatív termelés” (szellemi értékek létrehozása) tekintetében. Meglehetősen hátul kullog viszont a helyi költségvetésből kultúrára szánt finanszírozások tekintetében: egy negyven várost monitorozó listán 2010-ben a 29. helyen volt. “Ez a rangsor 2013-ra valamelyest javulhatott, de nem arányosan Kolozsvár kulturális teljesítményével”, tette hozzá Rariţa Zbranca projektmenedzser.

Kolozsvár lakói évről-évre nagyobb kedvet éreznek arra, hogy valamilyen kulturális rendezvényen (előadáson, kiállításon, koncerten, filmvetítésen) részt vegyenek.  Az Egyesület felmérése szerint egész 2010-ben összesen 962 ezer résztvevője volt a városban zajló, művészetekkel, kultúrával kapcsolatos rendezvényeknek. A 2012-es évben ez a szám több mint 1.132. 000-re növekedett.

Negatívum viszont, mondta Rariţa Zbranca, hogy mindössze hat kolozsvári intézmény teremtette meg az on-line jegyvásárlás lehetőségét közönsége számára, valamint az, hogy konzervatívak olyan tekintetben, hogy nem szívesen lépnek ki a hagyományos művészeti ágazatokból, kevés interdiszciplináris projektet dolgoznak ki és a köztük kialakult együttműködés is kívánnivalót hagy maga után.

Florin Moroşanu, a Kolozsvár – Európa Kulturális Fővárosa Egyesület elnöke azt emelte ki: a számadatok szerint a kulturális rendezvények és intézmények évi össz-költségvetése húszmillió euró a városban, ennek csak kis százalékát biztosítja az önkormányzat. (A 20 millió euróban nincs benne a TIFF költségvetése, ami idén 1.400. 000 euróra rúgott, szögezte le Moroşanu).

„Csak összehasonlításképpen: Szeben kulturális költségvetése 2007 előtt 6-7 millió euró volt. 2007-ben, amikor az Európa Kulturális Fővárosa címet viselte, ez az összeg csaknem háromszorosára nőtt: 17,6 millió euróra rúgott. Szorozzuk csak be 3-mal a mostani húszmilliót, és már lehet egy elképzelésünk arról, mekkora lehet Kolozsvár kulturális költségvetése, ha Főváros lesz” – mondta Szakács István médiaszakember.

Megtörténhet, hogy Kolozsvár nem önállóan, hanem egy hozzá közel álló nagyvárossal (legtöbb eséllyel Marosvásárhellyel) közösen pályázza meg az Európa Kulturális Fővárosa címet. Erről ez év szeptember-októberében születik végleges döntés. Marosvásárhely egyetemi város, jól működő kulturális intézményrendszerrel, ráadásul szoros együttműködés van a két város között színházi téren: mindkét településen van színész- és rendezőképzés, román és magyar társulat. Ezek az érvek szólnak egyelőre Marosvásárhely mellett a kolozsvári projektet kidolgozó szakemberek szerint.

Rariţa Zbranca a berlini modellt tartja követendőnek Kolozsvár számára. „A kultúra egyre inkább a közemberé, már elmúlt az az időszak, amikor csak egy vékony elit réteg fogyasztja. Berlinben az utcán, a kirakatok dizájnjában, az utcai pezsgésben is megmutatkozik, hogy a kultúra a polgári lakosság hétköznapjainak része” – mondta Zbranca, aki szerint a Kolozsvár – Európa Kulturális Fővárosa projektnek éppen ez a célja: aktív, kreatív, résztvevő polgárok városává tenni a kincses várost.