Két különleges faépítmény kelti fel a figyelmet Mikháza határában: két – távolról doboznak tűnő ­– pavilon, amelybe belépve a látogató kétezer évet ugrik vissza az időben és abba lel betekintést, hogy milyen is volt az élet ott, ahol a fadobozok állnak.

A Maros Megyei Múzeumnak – a marosvásárhelyi várat követően – ez a második programja, ahol a régészeti kutatások eredményei alapján rekonstruálható, hogy mi állt az adott helyszínen sok száz, illetve Mikháza esetében kétezer évvel ezelőtt. A felszínre került és kiállított leletek mellett pannókon mutatják be, hogyan éltek az egykori katonai tábor lakói, a római katonák, milyen volt a lakásuk, a fürdőjük, hogyan fűtöttek, miként állították elő a meleg vizet, egyáltalán hogyan működött a vízvezetékrendszer akkoriban.

A múzeum munkatársai, Soós Zoltán, Pánczél Szilamér, Ötvös Koppány Bulcsú, Silvia Mustață ismertették a látnivalókat. Konstanze Höpken, a római limes digitalizálásának vezetője Németországból és Sági Gergely budapesti műépítész beszéltek a munkafolyamatról, hogyan kezdődött Mikháza „felfedezése” mi célt szolgál projekt, amely a Maros Megyei Múzeum és a németországi és magyarországi egyetemek közös projektje. A legtalálóbban Ötvös Koppány Bulcsú fogalmazta meg a lényeget: kapocs a két épület, nem csupán a jelen és a múlt között, de a mikházi és a németországi asztalos szakemberek között is.

Pánczél Szilamér elmondta a megnyitón, hogy egy olyan faluban dolgozhattak, ahol nagyon hamar otthonra leltek, ahová érdemes volt visszajárni. A kiállítás az első pillére annak a régészeti parknak, amelyet tovább szeretnének fejleszteni.

Az egyik pavilon a római fürdőt ismerteti, a másik a katonai tábor lakásait. Eddig a kutatók 600 négyzetmétert tártak fel, ahol a fürdő működött egykor, hét helyiséget, amely közül négyben padlófűtés működött egykor, és két kemencét, amelyeket a levegő és a víz melegítésére használtak. Négy csatornát is sikerült felszínre hozniuk a régészeknek, azok a vízellátást és vízelvezetést tették lehetővé. A falak és az alapozás folyami görgetegkőből és megmunkálatlan kőtömbökből készült.

A mindennapi életet ismertető pavilon használati eszközöket, kis kézi malmot, a katonai tábor alaprajzát és makettjét mutatja be.