Négy típusú kulturális fogyasztót lehet elkülöníteni az erdélyi magyar fiatalok körében – hívta fel a figyelmet Szabó Júlia, a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusza.

A társadalom, de különösen a fiatalabb generációk gyors változást élnek meg, ahol a fogyasztás formálja elsősorban az identitást, de fontos szerepet játszanak az életükben a fesztiválok is – mondta el Szabó Júlia.

Szabó több elméletet vázolt fel: van megközelítés, amely szerint elit- és tömegkultúra áll szemben egymással, de más szerint a média és reklámok határozzák meg az egyéni identitásokat. Egy harmadik megközelítés ezt a két nézetet próbálja szintetizálni, mert egyik sem tud teljeskörű magyarázatot adni.

Szabó a GeneZYs 2015 kutatás adataiból dolgozott, amely a kulturális, szabadidős aktivitásokra is rákérdezett. Négy klasztert különített így el: a screenagerek-et, a magaskultúra-orientáltakat, a mindenevőket és a passzívakat.

A screenagerek szorosan kapcsolódnak az internet világához, elsősorban otthon néznek filmeket, hallgatnak zenét és játszanak, chatelnek, és elsősorban városi környezetben élnek és fiúk, akik érettségi diplomával rendelkeznek.

A magaskultúra-orientáltak színházba, hangversenyekre járnak elsősorban, de blogírással, festéssel, rajzolással is foglalkoznak. A mindenevők minden területen aktívak, azaz a magaskultúrában is „jól teljesítettek”, de kocsmába, plázába is szívesen jártak. A passzívak közé azok tartoznak, akik elsősorban zenét hallgatnak, tévéznek és a barátokkal lógnak – összegzett a kutató.

Az apa foglalkozása a mindenevők körében különösen fontos volt, és az iskolázottság is számított. A magaskultúra-orientáltaknál elsősorban az iskolázottság számított, a screengereknél a nemi identitás. A passzívakhoz képest a magasabb végzettségű apa gyereke nagyobb eséllyel pályázik bármelyik másik kategóriába, a mindenevők a vezető pozíciójú apák sarjai közül kerülnek ki elsősorban.A kutatás alátámasztja, hogy a fogyasztói társadalomban erős individualizációs hullám indult el, ahol elsősorban az életkor, életstílus és képzettség meghatározó. A társadalmi rétegződés és kulturális fogyasztás közötti viszonyt a társadalmi státus és iskolázottság határozza meg leginkább – fogalmazott Szabó, rámutatva arra is: még mindig található egy markáns réteg, akik továbbra sem aktívak.