Csillag Péter, a Nemzeti Sport újságírója 2015-ben és 2017-ben járta be keresztül-kasul Magyarországot azzal a céllal, hogy feltérképezze a magyar labdarúgás hátországát, előtérbe hozza az úgynevezett kis focit. Cikksorozatának eszenciáját Kolozsváron is ismertette a 8. Szociológus Napokon.

 A 8. Szociológus Napok első előadását Csillag Péter, a Nemzeti Sport újságírója tartotta Hátsó füves. Társadalmi kérdések a magyarországi megyei labdarúgó-bajnokságokban címmel. A sportújságíró maratoni hosszúra nőtt vállalkozásának lényege volt előtérbe hozni azt a világot, ahol a labdarúgás még találkozik a "kisember" életével, hiszen a falusi csapatban - ideális esetben - a helyiekért szól a rigmus, dobban a szív. 

Csillag Péter elmondta, metodikusan utazta be keresztül-kasul Magyarországot Mirkó István fotóriporter kollégájával. Két-három napot is áldoztak egy-egy településre, itt megpróbáltak lelassulni a budapesti rohanásból a falu ritmusára, elkísérték a játékosokat a munkahelyükre, szóba álltak a helyi kisbolt eladójával, bejárták a pályát. Rengeteg interjút készítettek, aminek a célja volt, hogy az elanyagiasodott nemzetközi labdarúgást ellenpontozandó az embert helyezzék a középpontba. Fel akarták térképezni a láthatatlan hátországot, meg akarták mutatni, hogy a falusi foci sokkal többről szól, mint az az eredménysor, ami megjelenik az újságokban. 

Csillag Péter elmondta, egyetlen olyan településen járt, amelynek soha nem volt focicsapata, a többi faluban vagy volt, vagy jelenleg is létezik szervezett egyesület. A riportsorozat egyik következtetése volt, hogy egyenes összefüggés van a település életrevalósága és a focicsapat megléte között. A közösség erejét nagyon jól jelezte, hogy milyen állapotban van a falu csapata. A jól működő csapat mögött összefogást tapasztaltak, azokban a falvakban az emberek be tudtak állni a csapat mögé. 

A pálya, a pálya környéke nem csupán a patinás klubok esetében kultikus hely, ugyanez zajlódik le a falusi csapatoknál is, ahol a pálya 'otthon', a labdarúgástól visszavonult volt játékosok emlékeiben évtizedek múltán is óriási szerepet tölt be. A pályagondnoki munka egy külön rangot jelent a településen. A pályagondnokok helyi beágyazottsága, elköteleződése a falu mellett rendkívül magas.

Csillag Péter helyi kis anekdotákkal érzékeltette a csapat szerepét, a Meccs fontosságát a falu életében. A csapat a falu hadserege, ezért a falu egy emberként áll ki a csapat mögött. Ennek a helyi rangadók esetében van különös szimbolikája, hiszen olyan esetről is hallhattunk, amikor két szomszédos település szerződésben rögzítette, hogy a vesztesnek a mérkőzés után napokig fekete szalagot kellett kifüggesztenie a település határában álló helységnévtáblájára. Látványos megbékélések helyszíne is volt a focipálya, két, évtizedeken át rivalizáló falu vezetői szimbolikusan a kezdőkörben fogyasztották el a húsvéti reggelit. 

A kisfoci árnyoldalaira is rálátást kapott a közönség, Csillag Péter szerint a futball megmutatja a társadalom változásait. "Maga az élet, ami a futballcsapat minitörténéseiben lezajlik" - fogalmazott. Így például az osztrák-magyar határ menti településeken az osztrák 7. osztályba járnak át a magyar játékosok 500 euróért játszani, ezzel a megszűnés szélére sodorva saját kis falujuk csapatát. Az anyagi ellehetetlenülés azzal indult be, hogy a rendszerváltozás után felbomlottak a hagyományos futballszerveződési egységek, nincsenek katonai-, üzemi- vagy éppen TSZ-csapatok már. Ugyanis nincsenek nemzetiségi csapatok sem, például a beloianniszi görög csapat is felhígult, csak mutatóban vannak már benne görög nemzetiségűek. 

Kivételt talán a cigánycsapatok képeznek, ők a rájuk kényszerített illetve önként vállalt identitás miatt egy külön esetete képeznek. Csillag Péter itt jegyezte meg, hogy mekkora felelőtlenség a magyar labdarúgás vezetői részéről, hogy nem szentelnek kiemelt figyelmet ennek a népcsoportnak, hiszen a jelenlegi magyar élvonalban egyetlen roma származású játékos sem rúgja a bőrt.

A Nemzeti Sport cikksorozatát hatsofuves.nemzetisport.hu oldalon lehet elolvasni.