A háromszéki magyar diákok a differenciált tanterv ellenére is nehezen tanulnak meg románul. Nagy a különbség a magyar és román tannyelvű osztályok tanulóinak román tudásszintje között, és hasonlóan nagy a tudásbeli szakadék a városi és vidéki iskolák diákjai között, állapította meg Kiss Imre. A háromszéki főtanfelügyelő hétfői sajtótájékoztatón ismertette az ötödik osztályos diákok tudását felmérő, megyei szintű tesztek eredményeit.

Kiss Imre rámutatott: a román, magyar és matematika tételeket megyei szinten dolgozták ki az ötödik osztályosok számára. Román nyelv és irodalomból külön teszteket készítettek a magyar és román tannyelvű osztályos diákok számára, hiszen különböző tanterv szerint tanulnak.  

A dolgozatok kijavítása után megállapítható, hogy román nyelv és irodalomból nagy a tudásbeli különbség a román és a magyar diákok között, még úgy is, hogy a magyar ötödikes diákok már differenciált tanterv szerint tanulják az ország nyelvét.

A főtanfelügyelő példaként említette, hogy a városi magyar tanulók közül 196-an csupán 10 és 29 pontot értek el a százpontos román teszten. Ezzel szemben ilyen alacsony pontszámot csupán 10 diák kapott a román tagozaton. Háromszéken csupán egy magyar ötödikes diák ért el 96 és 100 pont közti osztályzatot románból. Kiss Imre hozzátette, a vidéki iskolákban a román tagozaton is romlott a helyzet, és a faluhelyen élő magyar diákok is gyengébben teljesítettek a városi iskolákban tanuló társaiknál.

Szegényes szókincs, sok nyelvtani hiba

Legtöbb esetben a szegényes szókincs és a sok nyelvtani hiba rontotta az eredményeket, állapította meg Kiss Imre. Hozzátette: azt javasolják a szülőknek, hogy gyerekeiket minél többször hozzák olyan helyzetbe, amikor használniuk kell a román nyelvet, hogy ne csak az iskolai órákon találkozzanak a románnal. Például nézzenek román vagy román feliratos filmeket, rajzfilmeket és olvassanak román nyelvű könyveket, folyóiratokat.

A főtanfelügyelő továbbá tájékoztatott: magyar nyelvből a háromszéki ötödikes tanulók 71,5 százaléka ért el átmenő jegyet, míg matematikából 57,9 százalékuk szerzett ötösnél nagyobb osztályzatot, ez esetben nincs lényeges különbség a magyar és román tagozatok tudása között. Az viszont ezen tantárgyak esetében is megállapítható, hogy a városi iskolák diákjai jobban teljesítettek.

Kiss Imre szerint faluhelyen a sok összevont osztállyal magyarázható a tudásbeli különbség, hiszen ezek a gyerekek hátránnyal indulnak, ugyanis egy pedagógusnak az 50 perces tanórán több évfolyammal is foglalkoznia kell. „Folyamatosan zsonglőrködni kell a szakmai elvárások és a közösség óhaja között” – mutatott rá a háromszéki főtanfelügyelő. Hozzátette: az a gond, hogy ha a kis falvakban nem tartják fenn az összevont osztályokat, akkor a községközpontba kell szállítani a gyerekeket és be kell zárni a helyi iskolát.

Jelenleg a háromszéki települések többségében a helyi iskola megtartása és az összevont osztályok működtetése mellett döntenek. Kiss Imre szerint az lenne a legjobb ha nem lennének összevont osztályok, de nem zárnák be az iskolákat. Szerinte ez a gyerekek javát szolgálná és pénzben sem jelentene sokkal nagyobb kiadást a külön osztályok fenntartása minden évfolyam számára.

(Címlapfotó forrása: diez.md)