Kolozsváron Gabriel Leș védelmi miniszter jelenlétében leplezték szerdán a Budapestet száz éve megszálló román tábornok, Gheorghe Mărdărescu egész alakos köztéri szobrát. Az eseményről a Făclia kolozsvári napilap számolt be csütörtöki számában, írja az MTI.

Az esemény szónokai valamennyien azt hangsúlyozták, hogy a román csapatok történelmi tettet hajtottak végre azzal, hogy megszállták Budapestet, és menekülésre késztették a Kun Béla vezette bolsevik kormányt. Ezzel ugyanis távol tartották a kommunizmus rémét Európa szívétől.

Gabriel Leș miniszter beszédében felidézte: az 1918-as román benyomulás után a tábornokot az Erdélyben állomásozó román csapatok parancsnokává nevezték ki. Ilyen minőségében indított támadást Kun Béla bolsevik hadserege ellen, és verte vissza a Tisza vonaláig. „A végső győzelmet 1919. augusztus 4-én, a román hadsereg budapesti bevonulásával sikerült elkönyvelni” – állapította meg a miniszter. Hozzátette: három és fél hónapon át Mărdărescu tábornok vezette a magyar főváros közigazgatását, és biztosította „a háború és a bolsevik terror által elnéptelenített város lakosságának az élelmiszert és az alapszolgáltatásokat”.

Gabriel Leș idézte Mărdărescu 1919. november 12-i kiáltványát a budapestiekhez, amelyben a tábornok bejelentette a román hadsereg visszavonulását, és közölte: „Románia ismételten kijelenti, hogy a tiszai támadás utáni katonai intervencióját kizárólag a jogos védekezés és a katonai követelmények tették szükségessé, a leigázás gondolata távol állt tőle”. A miniszter azt is megemlítette, hogy a háború után Mărdărescu tábornok szorgalmazta, hogy Románia kössön szövetséget Jugoszláviával, Csehszlovákiával és Lengyelországgal, ami aztán később meg is valósult.

Ioan Aurel Pop történész, a Román Akadémia elnöke kijelentette: „Európa civilizált népei tudják becsülni a hőseiket”. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektori tisztségét is betöltő történész arról beszélt, hogy Románia a XX. században két Európát fenyegető veszéllyel is szembeszállt. A román hadsereg 1919-ben a magyarországi hadjáratával a bolsevizmus és a szovjet típusú kommunizmus európai térhódítását akadályozta meg, 1944-45-ben pedig a fasizmus fölötti győzelemhez járult hozzá. „Ezek a fegyvertények tették lehetővé, hogy Erdély jogilag és ténylegesen is a román államhoz tartozzék” – idézte a Făclia napilap az akadémia elnökét.

A Valentin Tănase által készített szobrot a BBTE gazdaságtudományi kara előtti téren állították fel Románia Kereskedelmi és Iparkamarája kezdeményezésére, annak a rendezvénysorozatnak a keretében, amelyet Nagy-Románia megalakulásának centenáriumára tartanak.