Augusztus 20-án, három héttel tanévkezdés előtt lépett érvénybe az a miniszteri rendelet, amelynek gyakorlatba ültetése nagyfokú bizonytalanságot eredményezhet az óvodák vezetősége, személyzete és a szülők szempontjából egyaránt – figyelmeztet a szerdán közzétett gyorselemzésében a Bálványosi Intézet kutatócsoportja.

A közpolitikai kutatóműhely a jelentésében emlékeztet: augusztusban, alig egy hónappal az évkezdés előtt módosította az óvodai kurrikulumot, így a 2019-2020-as tanévtől kezdődően az óvodák már az új tanterv szerint fogadják a gyerekeket.  A gyorselemzés szerint az óvodai tanterv már évek óta közvitán van, 2017-ben pedig készült is egy tervezet a módosítására. Az újonnan elfogadott tanterv voltaképpen a két évvel korábbi tervezet részben módosított változata, ezért nehezményezik a Bálványosi Intézet elemezői, hogy az elfogadására csak most, két évvel később került sor, utolsó pillanatban a tanévkezdés előtt.

A minisztérium óvodai okatásért felelős főosztálya a módosítást főként két okkal indokolta: egyrészt,a minisztérium egy régebbi adósságát teljesítette a bölcsődei tanterv elfogadásával, hiszen annak ellenére, hogy a 2011/1-es tanügyi törvény bevezette a 0-3 éves korú gyerekek számára is az oktatást, eddig nem létezett tanterv a korosztály számára. A módosítás változtatásának másik oka, hogy a minisztérium úgy látja, az óvodai oktatásban a hangsúly az eddigiekben sokkal inkább az „akadémiai nevelésre” tevődött, mintsem a gyerekek társadalmi-érzelmi nevelésére.

Csak az óvónők tarthatnak opcionális tevékenységeket

Módosultak az egyes tanulási tevékenységcsoportokra szánt óraszámok, az opcionális órák pedig bekerültek az óvodapedagógusok normájába. Az új tanterv értelmében a tapasztalati területek szerinti tevékenységek óraszáma a felére csökkent, az így felszabadult 5 óra pedig fele-fele arányban oszlik el a szabad tevékenységek és játékok, valamint a személyes fejlődést célzó tevékenységek között. A tanterv módosítása során vélhetően fontos szempontnak számított, hogy az opcionális órák anélkül kerüljenek be az óvodapedagógusok normájába, hogy módosítanák azok heti összóraszámát – emelik ki a kutatócsoport tagjai, akik arra is rávilágítanak, hogy az opcionális órák strukturális szempontból a harmadik, személyes fejlődést célzó tevékenységek körébe tartoznak, ezért egyértelmű, hogy az ezekre szánt időkeret módosítására volt szükség.

A módosítás értelmében az óvodák a továbbiakban nem vonhatnak be olyan külső személyeket, akik a különféle opcionális tevékenységeket felvállalják. Ennek következtében a korábbiakban fizetős, többlet-hozzájárulást igénylő opcionális tevékenységek minden gyerek számára ingyenessé válnak.

Egy további módosítás az opcionális tevékenységek óraszámára vonatkozik. A régi tanterv szerint a 3-5 éves korosztály számára legfeljebb egy, az 5-7 éves korú gyerekek számára legalább egy, de igény szerint több opcionális tevékenység beiktatására is lehetőség volt. Az új tanterv értelmében mindkét korcsoport számára legfeljebb egy tevékenység választására van lehetőség. Az egyes óvodák által felkínált opcionális órák az eddigiekben jellemzően az idegennyelv-tanulás, táncoktatás, meseterápia, mozgásfejlesztés, szociális nevelés köré épültek.

Az idegennyelv-oktatás is az óvónőkre hárul

Az idegennyelv-tanulással kapcsolatban az új tanterv a tartalomalapú nyelvoktatást (CLILmódszert) javasolja, amely a minisztérium elképzelésében könnyűszerrel alkalmazható az óvodapedagógusok által. A Tanügyminisztérium ígérete szerint honlapjukon közzétesznek egy segédanyagot az óvodapedagógusok számára, amely a képzést hivatott biztosítani vagy helyettesíteni, azonban a dokumentum még nem került nyilvánosság elé.

Az elemzők szerint az új tanterv megnehezíti az óvodai intézmények opcionális tevékenységekre irányuló gyakorlatát. A lehetséges forgatókönyvek egyike, hogy lényegesen beszűkül a gyerekek számára felkínált opcionális tevékenységek köre, ugyanis csak olyan tevékenységek bevezetésére kerülhet sor, amelyek kivitelezésére az óvodapedagógus megfelelő tudással rendelkezik. Továbbá a választott opcionális tevékenységekhez szükséges eszközök (pl. hangszerek) kiadásai is az egyes óvodákat terhelik majd, amelyeket az eddigiekben külső partnerek biztosítottak.

Vélhetően a minisztérium nem fog forrásokat biztosítani ezek fedezésére, amely előreláthatóan az opcionális órák minőségének gyengüléséhez, valamint az óvodai személyzet fölösleges terheléséhez vezethet. A nem állami óvodák mozgástere kicsit nagyobb, de számukra is kérdés, hogy miként fogják megoldani az alternatív opcionális tevékenységeket külső személyzet bevonása nélkül. Egyelőre nem látható, hogy milyen stratégiák születnek majd a tanévkezdés előtt mindössze három héttel bevezetett tantervmódosítás gyakorlatba ültetésére, de várhatóan nagyfokú bizonytalanságot eredményez– figyelmeztetnek az elemzők.