A közigazgatási bírósághoz készül fordulni a romániai szülők egyesülete, amiért a 2019–2020-as tanév hetedik osztályos diákjainak heti 31-33 órát kell az iskolapadban tölteniük, többet, mint a tavalyi évfolyamnak. A magyar diákok helyzete még rosszabb: hetente öttel több órát vannak iskolában, az órarendjükben a román tanulókéhoz képest még heti négy magyar nyelv és irodalom, valamint a kisebbségi történelem is szerepel.

A jelenlegi hetedik osztály az az évfolyam, ahol fokozatosan, immár hetedik éve vezetik be az új kerettantervet. A szülők azzal szembesültek, hogy a kerettanterv nemhogy tehermentesítené a gyerekeiket, mint ahogy elvárták, hanem ellenkezőleg, túlterhelik őket. A román szülők „A szülők változást kérnek” elnevezésű Facebook-oldalon vetették fel, hogy a hetedikesek naponta 14-15 óráig vannak iskolába, utána legalább két órát eltöltenek házi feladatok megoldásával-tanulással.

Felhívják a figyelmet, hogy a munkatörvénykönyv 112-es cikkelye szerint a 18 évnél fiatalabbak legtöbb napi 6 órát dolgozhatnak, ugyanakkor az egészségügyi minisztérium ajánlásában az szerepel, hogy egy 13 éves gyereknek napi hat órát kell intellektuális és fizikai tevékenységgel töltenie, ebbe beletartozik a házifeladat-készítés, az otthoni tanulás, és az esetleges különórák.

Erre hivatkozva fontolgatják a szülők, hogy a közigazgatási bíróságon támadják meg a kerettantervet, amely heti 31-33 órát ír elő. Ez a tanterv ellentmond az életkori sajátosságoknak, hiszen serdülőkorban kellene a legkevésbé leterhelni a fiatalokat, és jelenleg ennek éppen az ellenkezője történik – mondta el a Maszolnak Szilágyi Andrea. A speciális nevelést és gondozást igénylő gyermekek felmérésével és megsegítésével foglalkozó Kovászna megyei központ munkatársa rámutatott, az ígérték, az új tantervet egyszerűsítik, ám ez nem történt meg.

Nem az iskolában eltöltött idő, hanem a zsúfolt tananyag a probléma

A tananyagot úgy kellett volna megreformálni, hogy tehermentesítsék a diákokat, ám ez nem hozta el a megújulást, amit mindenki várt – szögezte le megkeresésünkre Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő felhívta a figyelmet: ezt a kerettantantervet pedagógusok írták, amikor az oktatási minisztérium erre felkérte őket, tehát a szakma felelőssége is, ha a diákok túlterheltek.

Meglátása szerint nem a gyerekek iskolában töltött óraszáma a nagy gond, hanem inkább az, hogy ott mivel foglalkoznak. A sokszor példaértékűnek felhozott nyugati rendszerekben is délutánig maradnak a diákok iskolában, de ott nemcsak tanulnak, hanem sportolnak, szórakoznak, játszanak, nem kimerülten mennek haza, és otthon sem kell házi feladatokkal bajlódniuk, részletezte a főtanfelügyelő.

Kiss Imre hozzátette, a romániai rendszerben a „irdatlan mennyiségű” információt kell elsajátítani, nagy hangsúlyt fektetnek a számonkérésre, a vizsgákra, még az iskola jövőjét is meghatározhatja, hogyan teljesítenek a vizsgákon a gyerekek. „Sok pénz és teljesen más szemlélet kellene, hogy a romániai iskolák átalakuljanak, a gyerekek jól érezzék ott magukat, legyen idő sportra, játékra, és egyéni fejlesztésre. Az elmúlt harminc évben ez irányban nem történt előrelépés”- mondta a főtanfelügyelő. Hangsúlyozta, vannak jó minták, amiket át lehetne venni, de ezekhez befektetésekre, humánerőforrásra lenen szükség, és a társadalomnak is támogatóan, felelősségteljesen kellene viszonyulnia a kérdéshez.

A háromszéki főtanfelügyelő abban bízik, hogy előbb-utóbb lesz változás, de éveknek kell eltelniük, amíg ez megvalósul. Szerinte valószínűleg lesz új tanügyi törvény, új kerettanterv, ám azt nem évente, hanem ciklusonként kellene bevezetni, hogy már négy év alatt mérhető legyen a hatása. A jelenlegi hét éve van érvényben, most jutottak el a hetedik osztályig a bevezetésével, és most mutatkoznak meg egyre inkább a hibái, véli a szakember. Gyökeres változásokra, mellérendelt forrásokra van szükség – szögezte le Kiss Imre.

Kelemen Hunor: helyre kell hozni, amit elrontottunk

Az RMDSZ már jó ideje szorgalmazza a diákok tehermentesítését. Kelemen Hunor szövetségi elnök az államelnök-jelölti programjában a diák- és pedagógus-központú tanügy megvalósítását, a köz- és egyetemi oktatásnak költségvetési támogatásának növelését, a tanterv megreformálását hirdette meg. „Ha valamit elrontottunk ebben az országban, az az oktatás” - jelentette ki egyik legutóbbi sajtótájékoztatóján, emlékeztetve arra, hogy az elmúlt harminc évben a különböző kormányok 28 tanügyminiszter „fogyasztottak el”, tehát ugyanennyien kísérleteztek a tanügy megreformálásával.

Az RMDSZ államfőjelöltje szerint a diákok hasznára válna, ha eddig is reggel hét vagy nyolc órára járnának iskolába, de a tanítás csak kilenctől kezdődne, és a nagyobb összpontosítást igénylő tantárgyakat kora délutánig vennék át. „Tanulmányok igazolják, hogy a diákok reggel kilenc és déli tizenkét óra között teljesítenek a legjobban” - fűzte hozzá.

Kelemen Hunor az RMDSZ elképzelései között említette a tantárgyak és tanórák 30 százalékkal való csökkentését, a heti három testnevelőóra és az emelt szintű érettségi bevezetését, és annak elérését, hogy a közoktatásból kikerülők két idegen nyelvet ismerjenek. A napközis program költségeit pedig az államkasszából fedezzék – tette hozzá.

„A következő egy-két évben el kellene érni a bruttó nemzeti termék hat százalékának az oktatásra való fordítását, aztán nyolc-kilenc százalékra emelni ezt. A köz- és egyetemi oktatás, a kutatás és innováció támogatása a legjobb befektetés, így maradhatunk csak versenyben a fejlődő társadalmakkal” – mondta Kelemen Hunor.