Szakpolitikusok: nem megoldás, ha csak az óraszám csökken, de a tananyag nem


-A A+

Az iskolai óraszámok mellett a tananyagot is csökkenteni kell, mert az nem megoldás, hogy ugyanannyi tananyagot kevesebb óraszámba zsúfolnak – vélekedett a Maszolnak Szabó Ödön képviselő. Az RMDSZ oktatási szakpolitikusait annak kapcsán kerestük meg, hogy egy hétfőn elfogadott törvénymódosítás a 2020-2021-es tanévtől oktatási ciklusonként csökkenti a heti iskolai óraszámot.

Mint arról beszámoltunk, a szenátus által megszavazott jogszabály szerint a következő tanévtől elemi osztályokban (0–4. osztályok) átlagosan 20 órára, gimnáziumban (5–8. osztályok) 25 órára, középiskolában (9–12. osztályok) pedig 30 órára csökken a heti óraszám. Ez átlagban napi négy, öt, valamint hat órát jelent. Ebbe egyébként beletartozik az új tananyag megtanítására, a kiértékelésre és a közös, tanári felügyelet alatt zajló tanulásra szánt idő is.

Az államelnök kihirdetésére váró jogszabály átlagot határoz meg, nem pedig azt, hogy egy évfolyam legtöbb hány órát tölthet az iskolában. Novák Csaba Zsoltán szenátor szerint ez azt jelenti, hogy úgy kell összehangolni a négy évfolyam (az előkészítő osztály miatt elemi szinten öt) órarendjét, tananyagát, hogy átlagban ne haladják meg a heti 20, 25, illetve 30 órát. A politikus fontosnak tartja, hogy most már törvény kötelezi a minisztériumot az óraszámok csökkentésére.

Eredetileg a 2011/1-es tanügyi törvény is ezek a számokat rögzítette – erősítette meg a szenátor –, annyi különbséggel, hogy nem átlagról, hanem maximum heti óraszámról rendelkezett. Hatályba lépése után úgy másfél évvel nőttek az óraszámok, miután Ecaterina Andronescu volt tanügyminiszter módosította ezt a cikkelyt.

Mit jelent ez a magyar oktatásra nézve?

A kisebbségi oktatás esetében ezekhez az óraszámokhoz pluszba számolódnak az anyanyelvi – vagy más megközelítés szerint – a román nyelv és irodalom órák. Szabó Ödön szerint ebben nincs meglepetés, ez eddig is így történt. Hozzátette, a kisebbségi művészeti oktatásban ez valamennyivel kevesebb plusz órát fog jelenteni, mert idén az ő tantervükből kivették a második idegen nyelvet.

Hogy hogyan néznének ki ilyen óraszámok mellett az osztályok kerettantervei, a minisztérium által kidolgozott módszertanból fog a későbbiekben kiderülni. Szabó Ödön képviselő szerint az nyújtana megoldást, ha a módosítást összhangba hoznák az RMDSZ törvénymódosító csomagjával, ami többek között előírná a tananyag csökkentését. A politikus ugyanis úgy véli, nem kérdés, hogy túlterheltek a diákok, mert mindenki erre panaszkodik. Semmi nem oldódott meg, ha ugyanannyi tananyagot kevesebb óraszámba próbálnak sűríteni, nyomatékosított a politikus. A tananyagcsökkentésnek az elvét a szenátus tanügyi szakbizottsága pozitívan véleményezte, fűzte hozzá.

Az óraszám és a tananyag csökkentése után fontos lenne az oktatási szabadság növelése is, mert „az a tapasztalat, hogy a pedagógusok jobban érzik, hogy egy-egy osztálynak milyen kreatív módszerrel, milyen formában tudják a tudást átadni”. Jelenleg az oktatás körülbelül 75 százaléka kötött módszerekkel zajlik, és csak a maradék 25 százalékot alkalmazhatja a tanár szabadon, az általa elképzelt módon, vázolta fel a képviselő.

Arra a kérdésünkre,  hogy mennyire reális mindezt már a jövő tanévtől alkalmazni, Szabó Ödön azt mondta: a tanügyminisztériumnak kell erről elvégezni egy felmérést, de egyelőre nincs vezetője a szaktárcának. Meggyőződése, hogy a diákok szempontjából a legjobb opciót kell választani, és ha a minisztérium azt fogja megállapítani, hogy a diákok nem tudnak erre felkészülni a jövő tanévtől, akkor „még mindig jobb, ha egy évet halasztják, mint hogy rosszul vezessenek be valamit, és tovább épüljön le a rendszer irányába a bizalom”.

Késleltetné a hatályba lépést a tanügyi szakszervezet

Az iskolai heti óraszám csökkentése 25 ezer pedagógus elbocsátását vonhatja maga után – hívta fel a figyelmet csütörtöki közleményében a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI). A szakszervezet szerint a kezdeményezés hasznos lehet, de csak akkor, ha más kiegészítő intézkedésekkel, például az osztályok számának növelésével és az Iskola utáni iskola program országos színtű kiterjesztésével társul. Ellenkező esetben fennáll a kockázata annak, hogy országos konfliktus alakuljon ki az oktatásban – vélekedett a FSLI.

Meglátásuk szerint a törvény kihirdetését követően egy sürgősségi kormányrendelettel ki kell tolni a jogszabály hatályba lépésének időpontját. A FSLI szerint nem egyértelmű, hogy a gyerekek javára válna, hogy kevesebbet üljenek az iskolában, mi több, szakemberekre hivatkozva azt állítják, hogy a tanulók érdekét az szolgálná, hogy minél több időt töltsenek az iskolában úgy, hogy ezt ne robotként éljék meg, hanem stresszmentes, hasznos időtöltésnek.

 

Van megoldás a pedagógusok helyzetére?

„Az igényekhez kell alakítani az oktatási rendszert, és nem a rendszerben dolgozók normáinak fenntartásához” – szögezte le Novák Csaba Zoltán szenátor. Meglátása szerint a tanároknak nem kell leépítésektől tartaniuk, mert ha az intézkedés bizonyos tantárgyak megszűnéséhez is vezetne, lehetőség nyílna arra, hogy kialakuljon a délutáni vagy az afterschool-programok rendszere.

Szabó Ödön is az iskola utáni iskola fontosságára hívta fel a figyelmet a szakszervezet tiltakozása kapcsán, amire – mint mondta – nagyon megnőtt az igény a szülők részéről. Ha ez jól működne, a pedagógusok egy része át tudna kerülni a délutáni oktatásba, hangsúlyozta. Megemlítette azt is, hogy a jelenlegi tanügyi törvény szerint a pedagógusok tehetséggondozással is foglalkozhatnának az úgynevezett kiválósági központokban, de ezek alulfinanszírozottak, és már katedrán belüli tanárokkal működnek. „Mentorálási program egy másik történet, amit nem alkalmaznak ebben a tanügyi törvényben, ami azoknak, akik mentorátust vállalnak, csökkentené az óraszámát” – tette hozzá a képviselő.

„A szakszervezetnek ahelyett, hogy első körből ilyen nagyon egyszerű válaszokat adna, inkább a törvény alkalmazására kellene ösztönöznie a minisztériumot, hiszen a tanügyi törvényben lévő előírások mind pozitívan hatnak az oktatási hálózatra – ha bevezetnék. De egyiket sem vezették be általánosan” – összegzett az RMDSZ oktatási szakpolitikusa.








EZT OLVASTA MÁR?

X