Indiai hátterű, Miskolcon működő roma gimnáziumot mutatott be Derdák Tibor, a Dr. Ámbédkar Iskola igazgatója a hétvégén megszervezett Mentés másként pedagógia konferencián. Előadásából többek között kiderült: a romák hasonló helyzetben vannak Európában, mint a dalitok voltak Indiában.

Az iskolát Magyarország egyik legszegényebb területén, a háromezer fős Sajókazán alapította Orsós János pedagógus, fenntartója a buddhista Dzsaj Bhím közösség. Később Miskolcra költöztették, hogy elérhetőbb legyen az ott tanítók számára. Az oktatási intézményben a legszegényebb körülmények közül érkező fiatalok továbbtanulását és felzárkóztatását segítik.

Derdák Tibor, az iskola vezetője a kolozsvári konferencián tartott előadásában elmondta, tapasztalata szerint az általános iskolák padjaiban még látunk roma tanulókat, nagyobb osztályokban, úgy 8. osztálytól azonban kezdenek eltűnni, líceumokban pedig már nagyon ritkán találjuk meg őket. Húsz-harminc évvel ezelőtt még vegyes osztályok is léteztek, ma már ez ritkaság, érvelt.

Úgy vélte, Kelet-Európa kivételével a szegregáció már szinte minden országban megtörtént, és figyelmeztetett arra is, hogy a PISA-felmérések szerint az OECD-országok közül Magyarországon produkálnak az egyik legkisebb arányban jó eredményeket az alacsony kulturális háttérű diákok.

A Dr. Ámbédkar Gimnázium megalapításakor rájöttek, hogy a nemzetiségi koncepció a romák esetében nem működik, mert nincsenek tankönyveik, képzett tanárok, akik cigányul tanítanának, ezért új koncepciót találtak ki. Inkább arra helyezik a hangsúlyt, hogy neveljék a romákat, küzdjenek a társadalom peremére szorultak jogaiért. 15 évvel ezelőtt felvették a kapcsolatot néhány indiai közösséggel, akiktől tanulni akartak, mesélte Derdák. A két kulcsszó, amivel nevelnek: az emancipáció és az empowerement – ez utóbbinak nincs magyar megfelelője, mert a szó maga hiányzik a fogalomtárból.

Miért az indiai háttér?

Derdák érvelése szerint India azért érdekelte őket, mert ott nincs az iskolaközösségekben szegregáció, mint kiemelte, egy buddhista mozgalom volt az, amely a leghatékonyabban lépett fel a hátrányos helyzetű fiatalok iskolai sikerességéért. Hozzátette, Indiában a legnagyobb társadalmi megkülönböztetést a kasztrendszer okozza. Ennek leküzdésére a dalitok (a legalacsonyabb társadalmi réteg) egy része kitalálta, hogy elhagyják a hindu vallást, és felveszik a buddhizmust – ez ma kb. 10 millió embert jelent. Ők a társadalmi mobilitás összes mutatója szerint a legsikeresebb társadalmi csoport, ma már a dalitok nagyon nagy számban fordulnak elő a közép- és felsőoktatásban, legnagyobb számban azok, akik áttértek a buddhista vallásra.

A Dr. Ámbédkar Iskola nevét Bhímráo Rámdzsí Ámbédkar indiai jogászról, az indiai érinthetetlenek, a nők és a munkások jogaiért folyó mozgalom vezéralakjáról kapta. Az ő története inspirálta Orsós Jánost az iskola alapításakor. Az ortodox hindu hit szerint ugyanis az ebbe a kasztba születettek nem tanulhattak, csak a legrosszabb munkákat végezhették, és nem is érintkezhettek a többi kaszt tagjaival. Ámbédkar miután külföldön tanult, hazaérkezve áttért a buddhista hitre, kitört a nyomorból, és ügyvéd, polgárjogi aktivista, majd miniszter lett. Ámbédkar példáját az érinthetetlenek kasztjából sokan követték, ma is milliók támaszkodnak történetére.

A miskolci iskoláról dokumentumfilm is készült, a Mérges Buddha című film 2016-ban jelent meg.