Magyar feliratok is lesznek a brassói repülőtéren


-A A+

A brassó–vidombáki nemzetközi repülőtér építője, a Brassó megyei önkormányzat vezetősége felvállalta az épülő repülőtér négynyelvű feliratozását, így az utasterminálon a román és angol nyelv mellett magyar és német nyelvű feliratokat helyeznek ki.

Adrian Ioan Veștea brassói tanácselnök közleményben tájékoztat, hogy négynyelvű feliratokat rendelnek, amelyek megjelenítik Brassó megye multikulturális történelmét, így a román, a magyar és a német feliratok a térségben élők nemzetiségére utalnak, míg az angol a repülés nemzetközi nyelveként elfogadott.

Az elöljáró emlékeztet, hogy a Brassó–Vidombák nemzetközi repülőtér építését első pillanattól támogatta Kovászna és Hargita megye is, így értékelik a két megye önkormányzatainak segítségét és azt, hogy a háromszéki elöljárók kormánytámogatásért is lobbiztak, ezért „kötelezőnek tartják”, hogy a brassói reptéren a román és angol mellett a magyar és a német nyelv is megjelenjen.

Mint ismert, a brassói repülőtér építésére tavaly első ízben sikerült kormánytámogatást is szerezni a háromszéki RMDSZ-politikusok lobbijának köszönhetően, illetve Tamás Sándor háromszéki tanácselnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester azt is vállalta, hogy a két önkormányzat anyagilag is támogatja a reptér befejezését, ezért mindössze az az elvárásuk, hogy a repülőtéren magyarul is lehessen tájékozódni.

A meglévő kétnyelvű feliratokat négynyelvűre cserélik

A légi kikötő feliratozásának ügye aktuálissá vált miután Adrian Ioan Veștea december elején Facebook-oldalán közzétett egy fotót, amely az utasterminál belterében készült, és a háttérben látszik, hogy kétnyelvű – román és angol – feliratok vannak kihelyezve.

Ezt követően Tudor Benga, az USR Brassó megyei parlamenti képviselője szintén Facebook-bejegyzésben javasolta, hogy Erdély és Brassó történelme és az itt élő nemzetiségek előtt való tiszteletadásként a reptéri feliratok magyar és német nyelven is jelenjenek meg. A politikus példaként említi, hogy Barcelonában, Szingapúrban, Brüsszelben, Mallorcán is négy vagy annál is több nyelvűek a reptéri feliratok.

A feliratok ügyében – háromszéki újságírói megkeresésre – múlt hétvégén Adrian Ioan Veștea először a repülőtér építésével megbízott projektmenedzserre hárított, aki egy szűkszavú közleményben leszögezte: „a nemzetközi szabványok értelmében a repülőterek feliratozása az ország hivatalosan nyelvén és angolul történik”. Ezután a tanácselnök visszatért az ügyre és kiadott egy közleményt, miszerint elindítják a folyamatot, hogy az utasterminál feliratai a román és angol mellett magyar és német nyelvűek is legyenek.

A háromszéki önkormányzat alelnöke, Jakab Barna, aki az önkormányzati választások előtt a Brassó–Vidombák nemzetközi repülőtér építésének egyik projektmenedzsere volt, elmondta: a nemzetközi ajánlások valóban az ország nyelvének és az angol nyelvnek a megjelenéséről szólnak, ám nem szabnak felső határt, tehát helyi döntés alapján lehetnek négy vagy akár több nyelvűek is a feliratok. Jakab Barna szerint a nemzetközi repülőtér Erdély egyik „bejárata”, fontos üzenete van az itt megjelenő többnyelvűségnek.

Brassóban normalitássá vált a többnyelvűség használata

A repülőtér négynyelvű feliratozása kapcsán az RMDSZ Brassó megyei szervezete közleményben kifejti: „az RMDSZ harmincéves munkájának egyik legfontosabb eredménye, hogy mára normalitássá vált a megyében, hogy a közintézmények döntéseiben visszaköszön a többnyelvűség. Ez a projekt sem sikerült volna az RMDSZ megyei és országos csapatának, valamint a háromszéki RMDSZ-es önkormányzati vezetők támogatása nélkül”.

Hozzáteszik: „az RMDSZ Brassó megyei szervezete üdvözli, hogy a megyei tanács elnöke és az USR is felvállalta az épülő repülőtér négynyelvű feliratozását. Bátran tehette ezt, hiszen van, mire építkezni: a megyehatárban kétnyelvű üdvözlőtábla, Brassó bejáratánál háromnyelvű helységnévjelző tábla áll, a magyarlakta településeken pedig kétnyelvű helységnévjelző táblák állnak”.

Megjegyzik ugyanakkor, hogy a repülőtér négynyelvű feliratozásáról minden hisztérikus kirohanást mellőzve lehet tárgyalni és emlékeztetnek, hogy a két- vagy többnyelvű helységnévjelző táblákat útfelújítások során el is távolították – amire 2016-ban és 2020-ban is volt próbálkozás több településen –, de mert az RMDSZ ott volt az önkormányzatokban, mindig sikerült elérni, hogy azokat visszahelyezzék Bodolán, Zajzonban, Tatrangon, Keresztváron és Kőhalomban.

„A Brassó és Kovászna megye határában található román-magyar üdvözlőtábla és a Brassó város bejáratánál lévő román-magyar-német nyelvű helységnévjelző táblák kihelyezését szintén az RMDSZ megyei szervezete érte el. Bár a kisebbségi anyanyelvhasználatnak mindig vannak ellenzői – a megyehatárt jelző felirat kapcsán tett már feljelentést Dan Tanasă (jelenleg AUR-képviselő) által vezetett egyesület –, a magyar felirat eltávolítását sikerült megakadályozni” – áll a közleményben.








EZT OLVASTA MÁR?

X