A legkolbásztalanabb, a legcsajosabb és a legfűszeresebb puliszkát is díjazták a IX. Csángó Túrós Puliszka Fesztivál főzőversenyén a Hargita megyei Hidegségben. A Gyimes gyönyörű hegyeivel körülölelt helyszínen 17 csapat próbálta ki magát a hagyományos csángó étel elkészítésében.

Szilvalekváros, hamuban sült, golyó alakú és biciklikeréken tálalt puliszkát is láthattak azok, akik ellátogattak vasárnap a IX. Csángó Túrós Puliszka Fesztiválra. A leleményes versenyzők már a korai órákban megérkeztek a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségbe, a Csángó panzió udvarára, hogy lefoglalják maguknak a legmegfelelőbb helyszínt a főzőversenyhez. Kiderült: a jó puliszkának ezer csínja-bínja van, az sem mindegy, milyen tűz lobog az üst alatt, milyen üstben főzik, és milyen kavaróval kavarják.

„Ezelőtt kilenc évvel megszületett az ötlet, hogy mivel Gyimesben igen nagy hagyománya van az állattartásnak, így a  túrókészítésnek is, ám elég nehezen tudják értékesíteni az emberek ezt a gyakorlatilag bio terméket, mutassuk meg a régiónak, ugyanakkor a turistáknak is. Ez a kezdeményezés nőtte ki magát fesztivállá” – mesélte Csillip Árpád, az esemény főszervezője aki kiemelte a rendezvény csángó identitáserősítő szerepét is.

„A kétnapos fesztiválon gyimesi ételeket eszünk, gyimesi táncokat járunk és gyimesi zenét hallgatunk. Ez a rendezvény a csángó kultúrát igyekszik bemutatni, megőrizni“ – modta a főszervező.

Tánczos Barna szenátor évről-évre kézbe veszi a fakanalat, és az RMDSz Csíki Területi Szervezete csapatának kuktáskodásával megfőzi az adott évben kiválasztott recept alapján a versenyételt.

„Egy olyan, immár nagy népszerűségnek örvendő rendezvényre jöttünk el, amely a gasztronómiai megmérettetésen túl a gyimesi csángók hagyományos életformáját, a kalibázás eredményét: a tejtermékeket, a többszáz éve kialakult étkezési szokásokat, a kultúrájukat is bemutatja“ – mondta a szenátor.

A Román Televízió bukaresti Magyar Adásának szerkesztősége is részt vett a főzőversenyen, a 45 éves fennállásukat puliszkafőzéssel ünnepelték.  Ugyanakkor fakanalat ragadtak a FerBit, vagyis a Ferences Biciklitúra kerékpárosai, valamint Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is.

„Ősidők óta a székely emberek a pityókát, a fát és a fűrészárut elcserélték kukoricára és egyik alap élelmiszerük volt a puliszka, főleg itt Gyimesben. Az itt élők körében kialakult egy olyan értékes tudás, amit tovább kell adni a jövő nemzedékének is. A tudást nem csak recepteskönyvekben lehet továbbadni, hanem azáltal is, hogy megkóstoljuk azokat, ellessük, hogyan is készítik” – fogalmazott a politikus.

A puliszkafőzés fogásairól pedig a helyi, hidegségi embereket érdemes leginkább kérdezni. "A jó puliszkához jó liszt kell. Régen a vízimalmok kiváló kukoricalisztet őröltek. Az alapanyag a Regátból származott. Nekünk szerencsénk van, hiszen az udvarunk végében áll egy több mint 100 éves malom, mi a mai napig ezen daráljuk le a törökbúzát” – mesélte a Maszolnak Csillag Rozália. Elmondta, a túró sem mindegy, milyen minőségű, de ezzel Gyimesben nincsen baj, hiszen rengetegen tartanak jószágot, így könnyen hozzá lehet jutni a kiváló ízű juh- és tehéntúróhoz.

Nagy Mária Magdolna visszaemlékezése szerint pár évtizeddel ezelőtt még minden nap ettek puliszkát a gyimesi emberek. Sok gyermek volt egy családban, úgy kellett a mindennapokat rendezni, hogy az összes éhes száj jóllakjon. A puliszkát az öregek is meg tudták rágni, hiszen jó puha.

„Kenyeret egy héten egyszer sütöttünk, az hamar megkeményedett, és akkoriban nem voltak olyan bolti szájpadlások, fogak, mint manapság. Meg hát mit is ettünk volna a kenyérhez?! Akkoriban nem volt annyi hús, kolbász, szalámi, mint manapság. Hűtőnk se lett volna hozzá. A túró pedig elállt. A puliszka mindennapos étel volt Hidegségben” – osztotta meg az emlékeit a Maszol-lal  Marika néni.

A főzőversenyt egyébként évről-évre gyimesi csapat nyeri, idén sem volt ez másképp, az első díjat a Gyimesközéploki Hagyományőrző Néptánccsoport érdemelte ki. Valószínűleg nem véletlenül…