Egyre több olyan termék kerül az élelmiszerboltokba, szupermarketekbe, amelyek címkéje rengeteg információt tartalmaz. De mi mit jelent a sok információ, jel közül? - kérdeztük Nagy Beáta táplálkozás-szakértőtől, aki többek között azt is elárulta, miért öregít a sok só, és hogy a felvágottakban a hús sokszor nem is hús. Első rész. 

Nagy Beátával az egyik kolozsvári szupermarket néhány élelmiszerének címkéjét elemeztük ki.

1. A sort egy mézzel kezdjük.

Az első és a legfontosabb, amit meg kell nézni egy címkén Nagy Beáta táplálkozás-szakértő szerint, az a termék szavatossági ideje. Bár ebben az esetben egy hosszú ideig elálló termékről van szó, Nagy Beáta elmondta: nem ajánlatos a könnyen romlandó élelmiszereket (felvágottak, tejtermékek, húsok) egy-két nappal a szavatossági idejük lejárta előtt megvásárolni - még akkor sem, ha promócióval próbálják vonzóvá tenni. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy bár a termék még nem romlott, de már megjelenik rajta a nyákos réteg, amely egészségesnek egyáltalán nem mondható.

Amit érdemes még megfigyelni a címkén - és jó lenne, ha minden címkén rajta lenne Nagy Beáta szerint - , az az energiatáblázat. Legtöbb esetben száz grammra is feltüntetik a fehérje-, a zsír- és a szénhidráttartalmat, ugyanakkor azt is megtudhatjuk, hogy a termék mennyi kalóriát tartalmaz.

A szénhidráttartalom esetében érdemes ellenőrizni, mennyi belőle a polizaharid, tehát a nehezebben felszívódó szénhidrát. A zsíroknál a szaturált (telített) zsírok mennyisége a fontos, hiszen a jótékony hatású omega3 például a telítetlen zsírsavakban van jelen.

A legtöbb gyártó a száz grammra kiszámolt kalóriamennyiség mellett egy általa javasolt adagot is feltüntet a címkén. Ebben az esetben az előállító 25 grammban állapította meg a napi javallott mennyiséget, amely körülbelül egy csapot nagykanál méznek felel meg. A gyártó azt is elárulja, hogy egy felnőtt, hatvan kilós nő számára 1800 kilókalória (kcal), egy felnőtt, hetven kilós férfi számára pedig 2000 kilókalória a javallott napi energiaszükséglet. A címkén feltüntetett információk szerint tehát ha kevesebb, mint hatvan kilós nő vagy, körülbelül 500 gramm méz már fedezi a napi energiaszükségletedet.

A címke tartalmaz továbbá egy fontos információt is: a méz egy része az Európai Unión kívülről érkezett, tehát elképzelhető, hogy a termék tetemes hányadát a gyengébb minőségű kínai méz teszi ki.

2. Csirkehát

Frissel fóliázott, hűtőben tartandó termék, amelynek szavatossága július 20-án lejár.

Nagy Beáta szerint korrekt címkét látunk, hiszen az energiatáblázat mellett a gyártó azt is feltünteti, hogyan kell felhasználni a húst. A nyers baromfihús, ha nem megfelelő körülmények között dolgozzák fel, "megfertőzhet" más élelmiszereket, azaz a húsléből származó baktériumok tönkretehetnek más alapanyagokat - hívta fel a figyelmet. A csirkehússal tehát vigyázni a konyhában: ha meg is mossuk a húst, figyeljünk arra, hogy a vágódeszkát, a kagylót tisztítsuk meg feldolgozás után. A vágódeszkát tisztítás előtt sose használjuk például nyers zöldségek, kenyér feldarabolására, tehát olyan élelmiszerek feldolgozására, amelyet hőkezelés nélkül fogunk elfogyasztani. A nyers tojással szintén nyers húsként kell bánni - magyarázta a táplálkozás-szakértő.

A címke jobb felső sarkában az ovális jel azt mutatja, hogy az alapanyag hazai. A gyártó elérhetősége is adott, amely a vásárlók iránti bizalom egyik jele. A fekete háromszög jelzi, hogy a csomagolóanyag újrahasznosítható, tehát gyűjtsük szelektíven. Hogy a háromszögben feltüntetett számok, mit jelentenek, itt nézheted meg. 

3. Baromfivirsli

Füstölt, főtt termék. A címke jobb alsó sarkában lévő egyezményes jelekből megtudhatjuk, hogy lengyel termékről van szó, reciklálható csomagolással.

Ami az összetevőket illeti, a felsorolást mindig a legtöbb mennyiségben jelen lévő alapanyaggal kezdik. Ebben az esetben a legnagyobb mennyiségben a csirke- és a pulyka”hús” van jelen a termékben. Ha tudni szeretnénk, hogy a virsli milyen minőségű alapanyagot tartalmaz, nem árt tudni, mit jelent a gépi csontozású hús (carne separată mecanic, CSM) kifejezés. Amennyiben ezt látjuk feltüntetve a címkén, tudnunk kell, hogy a csontozást követően visszamaradt részek mechanikai összedolgozásával nyert "húsról" van szó, vagyis többek között az inak, a porcok, véredények, idegek kerülnek a virslibe. Az így nyert "hús" nem számítható bele a hústartalomba, és kötelező a külön jelölése. Ha a virslikről többet szeretnél tudni, katt ide.

Az összetevők listáján tovább haladva kiderül, valódi húst a termék csak 18 százalékban tartalmaz.

A virslibe a legismertebb ízfokozót (monoglutamát) keverték. Arra a kérdésre, hogy ez mennyire mérgező, Nagy Beáta táplálkozás-szakértő elmondta, nagyon rövid idő alatt nagyon nagy mennyiséget kellene elfogyasztani belőle, hogy mérgezést idézzen elő, de ez nem jelenti azt, hogy az ízfokozónak nap mint nap kitéve a szervezetünket, hosszú távon ne lenne káros hatása. A szakember felhívta a figyelmet arra, ha már mindenképp virslit szeretnénk fogyasztani, válasszunk olyant, amelyben minél nagyon a húsadag.

A címke további fontos információt is tartalmaz: a virslit felbontás után 48 órán belül fogyasszuk el.

4. Szalámi

A címke bal alsó sarkán láthatjuk, hogy cseh termékről van szó, reciklálható csomagolással. Bár a címkén feltüntetett információk szerint száz gramm szalámihoz 125 gramm húst használtak, azt nem közölték, hogy a hús hány százalékban van jelen. Az összetevők listájának végén derül ki, hogy a termék 50 százalékban zsírt tartalmaz.

A szalámiban rengeteg stabilizátor, ami rontja a minőséget. A festékanyagnak köszönhetően lesz kívánatos, friss színe. "A színezékekre azért van szükség, mert különben elég furcsa árnyalata lenne a szaláminak. Gondoljunk csak arra, milyen színe lesz annak a disznócombnak, amelyet a levegőn hagyunk" - magyarázta Nagy Beáta.

Az energiatáblázatból kiderül, száz grammból 46,9 gramm zsír, ebből 14,8 gramm pedig telített zsírsav. Proteint, azaz húst keveset tartalmaz a szalámi, száz grammból mindössze 17,6 grammot. A termékben viszont rengeteg a só, száz grammból 3,5 gramm, ami azért veszélyes, mert a napi javallott sómennyiség 3-5 gramm.

Arra a kérdésre, hogy miért baj az, ha sok sót fogyasztunk, Nagy Beáta elmondta: a nagyon sok só miatt nem marad meg a víz a sejteken belül, tehát a szervezetbe bevitt folyadék nem hidratál. Ugyanakkor a nagy sótartalom emeli a vérnyomást. A szakember figyelmeztetett, az édességek is tartalmaznak sót, ezzel fokozzák az ízeket.

Hozzátette, aki reggelire szalámit eszik, majd délben a zöldséget is sózza, estére pedig édességet, esetleg chipset rágcsál, az egészségesnél sokkal több sót visz a szervezetébe. Ezért Nagy Beáta azt ajánlja, kerüljük a gyenge minőségű felvágottakat, chipset, rágcsálnivalót, főzéskor pedig bánjunk csínján a sóval.

A következő részben a margarinokat, a cukros üdítőket, a chipset és a biotermékeket vesszük górcső alá.