Egyetlen egy ajánlást bocsátott ki a Nép Ügyvédje diszkrimináció miatt az idei év második harmadában. Ezt Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatala kapta, ebben az esélyegyenlőség szem előtt tartása illetve a hátrányos helyzetű közösségek megkülönböztetésének elkerülésére hívják fel a figyelmet. Diszkriminációs esetekben akár az ombudsman is eljárhat, erre azonban kevés a példa – hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, melyet a Nyitott Társadalomért Alapítvány szervezett Nagyváradon. A kerekasztal témája a gyűlöletbeszéd volt, mely egyre növekvő méreteket ölt Európa-szerte.

Európában a leginkább megkülönböztetettek az LMBT (leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transzneműek) közösség tagjai, majd a muzulmánok és a nők követik. Szexuális irányultsága miatt a 93 ezer megkérdezett negyedét érte támadás, vagy fenyegették erőszakkal őket, felük pedig azt mondta, tapasztaltak megkülönböztetést.

Az európai adatok szerint a különféle felmérésekben megkérdezettek 83 százaléka találkozott már online gyűlöletbeszéddel, és 36,5 fél százalékuk érezte már magát fenyegetve ettől.

Romániában a gyűlöletbeszédet egyébként jelenteni is lehet, például az Országos Diszkriminációellenes Tanács és az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) honlapjai mellett civil szervezeteknél is jelezhetik, ha ilyet tapasztalnak, például a www.nohatespeech.ro, a www.cyberhate-watch.ro, és a www.nohatespeechmovement.org oldalakon.

A nagyváradi beszélgetés résztvevői között volt Adrian Szelmenczi, az ActiveWatch Sajtófigyelő Ügynökség programkoodinátora. Beszámolója szerint a CNCD 2014 és 2015 októbere közötti időszakban összesen 11 ezer lej bírságot szabott ki gyűlöletbeszédért. A legmagasabb összegű büntetést Radu Banciu kapta, a B1 televíziós adón a moldovai állampolgárokkal kapcsolatos megjegyzéseiért, Gheorghe Funart pedig 2000 lejre büntették azért, mert a „lovak nyelvének” nevezte a magyar nyelvet. Mint elhangzott, a Román Labdarúgó-szövetség is lépéseket tett a lelátókon megnyilvánuló gyűlöletbeszéd ellen, meccsek félbeszakításával van éppen bírságolással.

A gyűlöletbeszéd sokféle formát ölthet, de az olykor ártatlannak tűnő viccelődés is vezethet kirekesztéshez, gyűlöletkeltéshez. Jól mutatja a folyamatot a „gyűlöletpiramis”, melynek alapjában az olyan közevettet előítéletes megnyilvánulások állnak, mint a sztereotípiák vagy akár a viccek, a kirekesztés melyek azonban a diszkrimináción és az erőszakos cselekedeteken át egészen a népirtásig vezetnek. A sajtó felelősségéről is szó esett abban, hogyan és miként közvetítik a gyűlöletbeszédet, vagy épen mit engednek meg elsősorban az online térben a kommentelőknek.