Bihar megyéből főként Debrecenben keresik az orvosi segítséget a betegek, azonban nem csak azért, mert Hajdú-Bihar megyeszékhelye közelebb van Nagyváradhoz például Kolozsvárnál, hanem a pácienssel való bánásmód miatt is.

„A magyarországiak komplexebben látják el a pácienst, nem csak a betegséget nézik, hanem próbálják az okát is megtudni. Sokkal nagyobb türelemmel, alaposabban végzik el a vizsgálatokat. Amit Romániában pár perc alatt befejeznek, az Debrecenben – például egy  első kivizsgálás, ami egyben beszélgetés is – körülbelül egy óra hosszat tartott. Egy másik indok: bár Magyarországon is fizetni kell az ellátást, sokszor semmivel sem drágább mint itt, pedig... elvileg az egészségügyi biztosításból kellene fedezni a vizsgálatokat, de hát szinte semmit sem fizetnek. És a legfontosabb ok: a pajzsmirigy-problémára már öt éve nincs váradi szakorvos” – indokolja döntését egy névtelenséget kérő nagyváradi férfi. Hozzátette: ezek után az utazás már nem tétel, hiszen valamivel több mint egy óra alatt el lehet érni egyik városból a másikba.

Tudunk olyan esetről is, amikor Nagyváradról eleve debreceni kollégájához irányította endokrinológiai kivizsgálásra a pácienst a helyi orvos, mondván, hogy ott több analízist végeznek el. A magyar nyelv ismerete sem kötelező: a magyarországi endokrinológusnál például párezer forintos tarifáért román tolmács is várja a beteget. Bár Nagyváradon például magánszülészet már működik, a meddősséggel küzdő és mesterséges megtermékenyítést választó párok is a hajdú-bihari megyeszékhelyet részesítik előnyben, szintén a földrajzi közelség és a szükség esetén is románul beszélő munkatársak miatt.

A határ közelsége ugyanakkor a magyarországi orvosoknak is vonzó, főleg a nőgyógyászoknak: van aki Nagyváradon, van, aki Váradszentmártonban üzemeltet rendelőt, s fogadja a pácienseket.

Időpont-egyeztetés Monty Python-módra

Azt magam is megtapasztaltam, hogy már időpontot kérni is csak kellően abszurd humorérzékkel megáldva próbáljon az ember a nagyváradi Gavril Curteanu-kórházban. Az alaphelyzet egyszerű, porckopás miatt fizikoterápiás kezelésre lenne szükségem. Háziorvosomtól meg is kapom augusztus 16-án a küldőpapírt, és körülbelül ez az utolsó zökkenőmentes mozzanat a történetben.

Augusztus 22-én elballagok a kórházba, hogy jönnék időpontot kérni. Kezembe nyomnak egy cédulát rajta egy telefonszámmal, amit délelőtt, vagy pedig 19 óra után hívnom kell, ahhoz hogy időpontot kérjek. Megteszem, egy hölgy pedig közli, hogy kérjek új beutalót, és szeptember 16-án menjek személyesem, merthogy aznap tudnak időpontot adni – októberre.

Szeptember 15-án meg szerettem volna tudni, hogy mégis hányra és hova is menjek pontosan, tehát felhívom a megadott telefonszámot ezzel a kérdéssel. Itt közlik, hogy ez a számon már nem segíthetnek, hívjak a központot, kérjem a megfelelő részleget. Kórház holnapján levő telefonszámot hívva elmondják, hogy ne a kórházi részleget kérjem, hanem a járóbeteg-rendelőt, ott kérjek időpontot. Járóbeteg- rendelőnek külön elérhetősége nincs, hívom újra a központot, kérem a rendelőt. Központos hölgy kioktat, hogy ő azt nekem nem tudja kapcsolni. Mondom – ekkor még békésen – semmi gond, legyen szíves, adja meg a számot, hívom őket közvetlenül.

Körülbelül kétperces monológ következik:  mit képzelek, hogy adjon ő meg nekem telefonszámot, csak vesztegetné ezzel az idejét – ekkor már emeltebb hangon közlöm én is, hogy sem az ő, sem a magam idejét nem vesztegetném tovább, legyen már olyan kedves, mondja el, mit tegyek. Leereszkedően kérdi: megkaptam a 0730-al kezdődő számot? Mondom meg, és nem fogja elhinni, ezzel kezdtem, ott mondták, hogy hívjam a központot. Ezt kővetően mégis sikerül kapcsolni a fizikoterápiás járóbeteg-rendelőt, ahol – miért is vártam mást? – természetesen nem veszi fel senki a telefont. Makacs ember lévén, vissza a kórház honlapjára, on-line időpontkérésre: a sikeres regisztráció után azonban kiderült, hogy sem szeptemberre sem októberre nincs szabad orvos, telefonon egyeztetni pedig azon a számom lehetne, amin már nem lehet.

Kórházegyesítések, fejlesztések

A felsorolt esetek annak ellenére történnek meg, hogy a nagyváradi egészségügyi intézményekben az utóbbi években jelentősebb fejlesztések történtek. A nagyváradi kórházak – ahová értelemszerűen a megye kisebb városainak egészségügyi intézményeiből is irányítják a beteget – a városi önkormányzat kezelésében vannak. A 2008-ban kezdeményezett adminisztratív egyesítés nyomán a Dr. Gavril Curteanu Municípiumi Kórház (a volt gyermekkórház) jelen formájában 2011 óta működik, és a gyermekkórház, a TBC-kórház, a volt járványkórház és neurológiai kórház közigazgatási egyesítésével jött létre.

Szintén a helyi önkormányzat kezelésébe tartozik 2010 óta a Bihar Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház, ehhez tartozik a Nagyváradi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika is. Az 29,19 millió lejből elkészített onkológiai központot 2012 decemberében adták át – ez szintén a városi kórházhoz tartozik. A központ harmadik és negyedik emeletén a közelmúltban kezdték el a hematológiai osztály kialakítását, mintegy 3,5 millió lejért végzik el többek között az elektromos berendezések és egyes orvosi berendezések felszerelését.

Az utóbbi években nagyszabású fejlesztéseket hajtottak végre a váradi kórházakban, áprilisban a megyei kórházban Patriciu Achimaş-Cadariu volt egészségügyi miniszter jelenlétében adták át az ötmillió eurós beruházással kialakított tíz új műtőt, ezekben általános sebészeti, idegsebészeti, ortopédiai és szemészeti operációk is végrehajthatók. A szív- és érsebészeti műtők például 2013-ban készületek el egy határon átívelő program keretében.