Bármennyire is igyekeznek felzárkóztatni a romániai közegészségügyi ellátást a tőlünk nyugatabbra tapasztalható színvonalhoz, egyre többen választják a határmenti megyékből a magyarországi kórházakat.
Az elvándorlás ellenére marad elegendő orvos Romániában, ugyanakkor az orvosok húsz százaléka teszi el a hálapénzek összegének nyolcvan százalékát – magyarázta a Maszolnak Vass Levente.
Ma a román egészségügy fejetlenül halad: teng-leng jobbra-balra, nem tudja, merre kell előre menni – vélekedett a Maszolnak Cseke Attila, Bihar megyei RMDSZ-es parlamenti képviselőt. A 2009 és 2011 között az egészségügyi tárcát irányító Cseke Attila a hazai egészségügy visszásságaira rámutató sorozatunkban felmerülő kérdésekre is reflektált.
Betegnek és családorvosnak is rengeteg problémát okoz a gyakran működésképtelen informatikai rendszer, a gyerekek legfontosabb oltásai hónapokat késnek, emellett az orvosok egy része már a hivatásáról is megfeledkezett– így látja a hazai egészségügyi rendszert egy kolozsvári családorvos.
Felemás érzés fogja el az embert, ha belép a Maros megyei kórház épületébe: egyik épületszárnyból a másikba lépve vagy egyik emeletről a másikra haladva az ultramodern, nyugati színvonalú kórházi osztályról egy ajtónyitással rendkívül elhanyagolt körülmények közé kerül.
A rendszeres nőgyógyászati vizsgálatokra, de szülni is szívesebben járnak a határmentén élő erdélyi kismamák Magyarországra. A Szatmár megyei anyukák szerint ennek az az oka, hogy „a felszereltségen, szakértelmen túl szépen és kedvesen beszélnek mindenkivel”.
Betegellátó intézményhez méltatlan állapotokra panaszkodott több olyan olvasónk is, akik a kolozsvári kórházakhoz fordultak egészségügy gondjaikkal. A városban működő kórházak között van, aki kivételnek nevezi a Clujana kórházat, a megye vezetése szerint ugyanakkor azt állítja: nagy összegeket fordítanak ezen intézmények fejlesztésére.
A hazai egészségüggyel kapcsolatos tapasztalatait osztja meg velünk egy nagyváradi olvasónk. Nagy Magdolna mindenkép a magyarországi orvosi ellátást ajánlja a betegeknek.
Bihar megyéből főként Debrecenben keresik az orvosi segítséget a betegek, azonban nem csak azért, mert Hajdú-Bihar megyeszékhelye közelebb van Nagyváradhoz például Kolozsvárnál, hanem a pácienssel való törődés miatt is.
Jelentős lépéseket tett az utóbbi években a Hargita megyei önkormányzat annak érdekében, hogy jobb körülmények uralkodjanak az ügykezelésében levő két egészségügyi intézménynél: a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórháznál, valamint a Tölgyesi Pszichiátriai Kórháznál.
Páciensként is volt lehetősége megtapasztalni a hazai egészségügy hiányosságait és a külföldi kezelés buktatóit Ambrus Andreának. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem általános orvosi szakán az idén végzett gyergyóalfalui hölgy szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelében tapasztalatait osztja meg a Maszol olvasóival.
A több mint tíz éve zajló szerkezetmegerősítési és korszerűsítési munkálatok nehezítik a megfelelő ellátást Kovászna megye legnagyobb egészségügyi intézményében, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf megyei sürgősségi kórházban.
Hiába a beruházások a romániai egészségügyi intézményekbe, a magyarországi kórházakhoz fordulnak a magyar–román határ mentén élő romániaiak közül.