Eltörölnék a honatyák azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely szigorú büntetéseket szab ki az erdőlopásért - a képviselőház mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szakbizottságában szerdán tárgyaltak erről. Megkeresésünkre a szakbizottság egyik RMDSZ-es tagja, Sebestyén Csaba elmondta, mindenképp a jogszabály eltörlése mellett fog szavazni, mert az előírások túlságosan elrugaszkodottak a valóságtól. A Természetvédelmi Világalap romániai vezetője, Csibi Magor is elismerte, hogy vannak a rendeletnek hiányosságai, viszont megítélése szerint óriási visszalépés lenne az erdőirtások elleni harcban, ha eltörölnék a Cioloș-kormány idején elfogadott jogszabályt.

Az alsóház erdőgazdálkodási szakbizottsági ülésén szerdán többek között a szaktárca, a Romsilva, az erdőtulajdonosok szövetsége, a Nostra Silva szövetség képviselői vettek részt, az egyeztetésen nem voltak jelen az olyan zöld szervezetek, mint a Greenpeace vagy a WWF.

Sebestyén Csaba: nem jutnak tűzifához a gazdák

A szakbizottság egyik RMDSZ-es tagja, Sebestyén Csaba megkeresésünkre elmondta, egyelőre általános vita zajlott a rendeletről, ő azonban arra fog szavazni, hogy a jogszabályt eltöröljék. Döntését azzal indokolta, hogy a rendelet megnyomorítja a gazdákat és irreálisan magas büntetéseket szab. Leszögezte, hogy a rendelet eltörlésével egyidőben szeretnék módosítani a 171-es erdészeti törvényt úgy, hogy hatékonyabban fel lehessen lépni a masszív erdőirtásokkal szemben.

A képviselő elmondta, az ülésen az erdészetek képviselői azt kifogásolták, hogy a borsos büntetések miatt egyre több erdész hagyja el a szakmát, egyre kevesebben vannak terepen, hiszen "az erdészeknek azzal kell tölteniük az időt, hogy háromszor beüssék ugyanazokat az adatokat".

"Mi azt kifogásoltuk, hogy a gazdák számára is nagyon magasak a büntetések, emiatt Hargita megyében már nem is lehet tűzifát kapni. A tűzifa ára olyan borsos lett, hogy az emberek nem tudják megfizetni, ráadásul mindez ott történik, ahol sok az erdő" - mondta a képviselő.

Arra a kérdésre, hogyan módosítanák a 171-es erdészeti törvényt, Sebestyén Csaba elmondta: szeretnék, ha bekerülne a jogszabályba, hogy a száraz fákat a gazdák szabadon elhozhassák erdeikből, hogy legyen tüzelőjük. Ugyanakkor meg kell húzni a határokat, el kell választani a tűzifát az úgynevezett műfától, mert "nem lehet összehasonlítani azt a helyzetet, amikor valaki egy marék rőzsét hoz el az erdőből, vagy nyergesvontatóval szállítja a rönkfát". A képviselő megítélése szerint a büntetéseket hozzá kellene igazítani a realitásokhoz, a fizetésekhez, a jövedelmekhez.

"Nem azt mondjuk, hogy nem kell fellépni az erdőlopások ellen, de az nem normális, hogy ha egy erdész elfelejtette például a raktárba vitt fa számát beírni, akkor azt 30 ezer lejre büntessék, miközben a fizetése 1500 lej. Arról nem beszélve, hogy a második mulasztásnál fel kell bontani a munkaszerződését" - magyarázta a honatya.

Ne legyen elkobozható a lopott fát szállító jármű?

Sebestyén Csaba szerint módosítani kellene azt az előírást is, hogy csupán az erdőtulajdonosok köthetnek kitermelési, őrzési szerződést az erdészetekkel. "Romániában az erdők nagy része az örökösök kezében van. Ott az a rengeteg hagyatéki tárgyalás, amely évek óta húzódik. Ha a tulajdonos elhalálozik, nem köthetnek szerződést az örökössel. Ez a rendelet oda vezetett, hogy az ember a saját erdejéből kell kilopja a fát. Tegyük lehetővé, hogy a felhasználókkal is szerződést lehessen kötni" - mondta.

Arra a felvetésre, ha a rendeletet eltörlik, nem kobozhatók már el az illegálisan kivágott fákat szállító járművek, Sebestyén egy példával replikázott. Bánffyhunyadon egy apuka fát szeretett volna hozni az erdőből az iskola számára, ahol nem volt mivel fűteni. Az erdőből hozott fát személyautója csomagtartójába tette, ám szállításkor a rendőrség elcsípte, és az autót elkobozta. "Nem volt rá papírja, így elkobozták az autót is. Ezek méltatlan büntetések. Nem egy nyergesvontatóval ment ki az erdőbe, és lopott fát, hanem a gyerekeknek akart vinni az iskolában fűtenivalót. Úgy gondolom, hogy ezt mindenképp meg kell szüntetni, mert ez nem egy normális államba való törvény" - magyarázta a képviselő. Hozzátette, jövő héten vizsgálják meg azokat a cikkelyeket a rendeletből, amelyek jó elemként bekerülhetnek az erdészeti törvénybe.

A szakbizottsági ülésről készült felvétel itt nézhető meg. 

Csibi Magor: a rendeletben vannak hiányosságok

Megkeresésünkre Csibi Magor, a Természetvédelmi Világalap romániai vezetője sorban reagált Sebestyén Csaba képviselő kifogásaira.

Elöljáróban elmondta, vannak hibák a rendeletben, amelyet korrigálni kellene, viszont ez semmilyen szín alatt nem azt jelenti, hogy a fürdővízzel együtt a gyereket is ki kell önteni. "Több mint hat éve követem a romániai törvényhozatalt, és azt tapasztalom, hogy függetlenül attól, mennyi konzultáció és mennyi munka van benne, a jogszabályok általában hiányosságokat tartalmaznak. Viszont elhibázott az a hozzáállás, hogy pár hiányosság miatt a teljes rendeletet el kell törölni. Ez véleményünk szerint abszurd. Ha ezt tényleg megteszik, óriási visszalépést teszünk az erdőlopások elleni harcban" - magyarázta.

Csibi Magor szerint a büntetések mértéke ezért hatalmas a jogszabályban, mert azok eddigi mértéke nem riasztotta vissza az esetleges haszonkeresőket és nem akadályozta meg az illegális erdőkitermelést.

Arra a kifogásra, hogy a rendelet azokat is szigorúan bünteti, aki személyautójával száraz fát hoz az erdőből, a Természetvédelmi Világalap romániai vezetője elmondta: bármilyen törvénybe ütköző cselekedetet büntetni kell, mert a lopás akkor is lopás, ha egy lejről van szó. Az már más kérdés megítélése szerint, hogy a törvények nem megfelelőek, de ettől az elv még marad.

"Nagyon fontosnak tartjuk, hogy pontosan megszabjuk a határokat. Úgy kell módosítani a rendeletet, hogy a legapróbb kihágásra ne a legnagyobb büntetést mérjék. Mi is dolgozunk azon, hogy a rendelet hibáit korrigáljuk, ezért jövő héten javaslattal állunk elő" - mondta. Hozzátette, ha a járműelkobzás lehetőségét megszűntetik, alulmaradunk a falopásokkal szembeni harcban. "Mi is úgy érezzük, hogy több pontosításra van szükség, ami a járművek elkobzását illeti, de a célnak meg kell maradnia: amíg rendszeresen szállítanak lopott fát, és ezt kiépített hálózatban teszik, addig nincs más hatékony büntetés, mint a járművek elkobzása" - szögezte le.

Abszurd helyzeteket is szül a rendelet

Csibi Magor megítélése szerint módosítani kell a rendelet azon előírásán, amely a tulajdonos beleegyezését kéri ahhoz, hogy bármilyen járművel megközelíthető legyen az erdő. "Ez eleve abszurd, mert azt jelenti, hogy nem tudnánk soha megfigyelni például a vadkárokat, az élővilágot, ha minden egyes parcella tulajdonosától engedélyt kell kérnünk. A minisztériumi illetékesek ebben a pillanatban is dolgoznak a hibák kijavításán, és jövő héten egy javított rendelettel fognak a bizottság elé állni" - mondta.

Arra a felvetésre lehetővé kellene tenni, hogy a felhasználóval is lehessen kitermelési szerződést kötni, a természetvédő elmondta, amíg nem teszik átláthatóvá a visszaszolgáltatásokat, addig marad a mismásolás.

"Az állami szervek 27 év után sem voltak képesek arra, hogy befejezzék a telekvisszaadásokat. Még jelen pillanatban is mind húzzák, csavarják, és tudjuk nagyon jól, hogy az erdővisszaadások körül rengeteg kétes dolog történik. Ehhez kötni egy törvényt nagyon nehéz, mert a visszaadások ködösek, átláthatatlanok voltak. Jelen pillanatban nincs egy olyan adatbázisunk, amelyben meg tudjuk nézni, az erdőparcellák kihez tartoznak. Bármilyen törvényt is szeretnénk meghozni, mindig baj lesz, hogy nem ismerjük a tulajdonviszonyokat" - mondta.

Miért ne hozhatnánk száraz fát az erdőből?

Ami azt a javaslatot illeti, hogy szabadon elhozhassa a gazda az erdejéből a száraz fát, Csibi Magor szerint amennyiben ezt a természetes erdőkben történik, veszélybe sodorunk rengeteg növényi és állati fajt. "A természetes erdőkben a halott fa jelenléte nagyon fontos. Eddig nem hogy el lehetett vinni, hanem ki kellett minden száraz fát vontatni az erdőből. Ez racionálisnak tűnhet, viszont a gond az, hogy a növényi és az állati fajok egyharmada a halott fától függ. Száraz évszakban például a hüllőknek semmi esélyük túlélni, csak ha ezekben a halott fák nedves belsejében meghúzzák magukat" - magyarázta.

Hozzátette, ha végre a védett területeken lévő erdők tulajdonosai megkapnák az állami kártérítéseket, amelyeket Romániában 2007 óta törvény ír elő, ha megtérítenék a vadkárokat, akkor a gazdának lenne pénze máshonnan fát vásárolni, fizetni az adót. "Ezek az inaktivitások lehetetlen helyzetbe hozzák a tulajdonosokat. Ha például egy nyugdíjas visszakap egy örökölt erdőt, azonnal költségei lesznek. Ha az erdő védett területen van, tehát nem lehet onnan kitermelni, nem lehet elvárni a gazdától, hogy minden évben a nyugdíjából tegye ki a pénzt az adókra, az adminisztrációra úgy, hogy semmi haszna ne legyen. Amíg a román állam ezeket a kártérítéseket nem oldja meg, nem lehet valós erdővédelemről beszélni" - mutatott rá.