A Román Akadémia kolozsvári székhelyű Régészeti és Művészettörténeti Intézete és a Frankfurti Göethe Egyetem együttműködésben végeztek újabb feltárásokat az Arad megyei Újszentanna határában, ahol először a 19. század végén bukkantak egy rézkori földvár maradványaira, majd a 20. és a 21. században több szakaszban feltárták a majdnem 80 hektárosra becsült Avar-domb (románul: Cetatea Veche) egyes részeit.

A román és német archeológusok, az Arad Megyei Tanács, a múzeum és az Aradtól 23 kilométerre északkeletre fekvő mezőváros illetékesei a múlt hét végén mutatták be az újabban végzett ásatások eredményeit. Ioan Constantin Inel, a megyei múzeum nemrégiben kinevezett új igazgatója elmondta, hogy a térség idegenforgalmi vonzerejévé, turisztikai látványosságává szeretnék alakítani a néhai földvárat, a maradványok konzerválásával és egy látogatóközpont építésével.

A megyei tanács közleményében a „Kárpátok Trójájának” nevezték a feltételezések szerint még a vaskorban is létezett létesítményt, amely méretei alapján valóban a Kárpát-medence egyik fontos stratégiai és gazdasági központja lehetett. A város mai belterületétől négy kilométerre délre található, a vasút által átszelt ovális alakú, 78 hektár területű réz- és vaskori földvár virágkora Krisztus előtt 1400 és 1200 között lehetett. Az avar korból gazdag lelet bukkant fel Újszentannán 1888-ban, amikor a vasút építésekor, egy sírmellékletben több aranytárgyat találtak, melyek közt a legértékesebb egy tizenkét, aranyból formázott babérlevélből kovácsolt koszorú. Az 1963-as és a 2000-es években folytatott feltárásakor a tiszapolgári kultúrához köthető nekropoliszra és a hallstatti kultúra idejéből való dísztárgyakra, fegyverekre bukkantak. A földvár területe egyébként négyszeres a homéroszi Trója területének.

Rüdiger Krause, a  Goethe Egyetem professzora szerint az Újszentannán talált leletek segítségével pontosabb képet alkothatnak az i. e. 14. és 12. század közötti időszakról. „Egy ostrom, vélhetően a vár bevételekor vívott harcok nyomaira is bukkantunk, ami még különlegesebbé teszi a munkának” – tette hozzá a szakember. Florin Gogâltan, a kolozsvári intézet illetékese szerint nem túlzás Trójához hasonlítani az Avar-dombot – legalábbis fontosságát, jelentőségét tekintve.

„Ez körülbelül nyolcvan hektáron épült, míg Trója huszonkilenc hektáron, terült el. Újszentannán azonban fából és agyagból építették a várfalakat, míg Tróját kőből. A mágneses tér mérésére használt magnetométerrel dolgoztunk, ezzel határoztuk meg az egykori földvár kontúrjait, és a műszer által meghatározott paraméterek mentén folytatjuk az ásatásokat” – mondta.

A munkálatok egyik fő finanszírozója a hesseniu tartományi kormány. Daniel Tomuţa újszentannai polgármestert büszkeséggel töltötte el, hogy a településük határában ilyen nagy jelentőségi régészeti leletet találtak, és remélte, hogy ezáltal is felkerül a tudományosság térképére, azután, hogy azzal is büszkélkedhetnek, hogy a városban nevelkedett Stefan Hell, aki már német kutatóként kapta meg 2014-ben a kémiai Nobel-díjat.