Scott Nash egy smoothie készítése során vált kiszolgáltatottjává egy elvileg kockázatos cselekedetnek: mivel víkendházában csak lejárt szavatosságú joghurtot talált, nem volt más választása, a turmix érdekében fel kellett használnia azt – számolt be a Washington Postnak, miután rádöbbent, hogy tette nem járt negatív következményekkel. Az egyszeri próbát egy teljes évet átfogó, sajátos emberkísérlet követte: a továbbiakban csak lejárt szavatosságú ételeket evett, írja a 444.hu portál.

Scott Nash hangsúlyozta, „eszem tortillát, aminek már egy éve lejárt a szavatossága. Ettem tejszínt, ami talán már tíz hete lejárt. Húst, jó egy hónappal a lejárta után. Nem volt rossz szaga, így hát leöblítettem és már fogyasztható is volt”. Hozzátette, olykor még a családját is lejárt ételekkel etette, bár ebbe nem avatta be őket minden esetben.

A tény, hogy egészségesen tölthette az egyéves kísérletet, árulkodó jellegű. Emily Broad Leib, a Harvard jogi karának élelmiszerjoggal foglalkozó szakértője ezt azzal magyarázta, nincs két tagállam, amelyben azonosak lennének a szavatossági időre vonatkozó törvények, így ezzel is bizonyítható, a törvények tudományosan nem megalapozottak.

A Grocery Manufacturers Assosciation élelmiszeripari szakmai szervezet szóvivője kiemelte, „tapasztalatom szerint amikor ezeket a dátumokat meghatározzák, abban azért van mozgástér. A lejárta inkább minőségi problémát jelez, mint például elszíneződést. Ez nem azt jelenti, hogy ne lenne biztonságos, csak nem nyújtja már a csúcsélményt.”

A Food Marketing Institute pedig ebből kiindulva a számtalan használatban lévő szavatosságjelölés - a gyártás, csomagolás, pasztörizálás, forgalomba hozatal dátuma - helyett két egyszerű fogalom bevezetését javasolja: legjobb a megadott dátum előtt elfogyasztani, vagy fogyassza el a megadott dátum előtt. Az utóbbival jeleznék, hogy az élelmiszer fogyasztása a szavatosság lejárta után komoly kockázatot jelent, az előbbi pedig csak arra utal, hogy már nem annyira finom, de nem veszélyes megenni.

A probléma korántsem marginális. A Harvard élelmiszerszakjogászai a Johns Hopkins Élhető Jövőért Központtal és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Ligával közös felmérése szerint az amerikai vásárlók 84 százaléka szokott kidobni szavatosságához közeli vagy lejárt szavatosságú ételt, 37 százalékuk pedig mindig vagy általában így tesz.

Így döbbenetes mennyiségű, amúgy még fogyasztható étel megy a kukába. A nyilvánvaló pazarláson túl - és ehhez vegyék hozzá a kidobott táplálék előállítására, csomagolására, szállítására pazarolt erőforrásokat is - a szemétdombra került étel lebomlásakor széndioxid és az annál sokkal inkább üvegházhatású metán szabadul fel.

Ez nem csupán Amerikában probléma. Egy 2015-ös felmérés szerint a magyar családok 42 százaléka is rendszeresen dob ki "romlott" vagy lejárt szavatosságú élelmiszert.

A pazarlást csökkenthetné a szavatosság fogalmának tisztázása és egyértelmű jelölése. Vagy bizonyos esetekben a teljes eltörlése. A magán és családján kísérletező Nash szerint talán ez volna a legjobb megoldás. Ő maga is közértes, Washington környékén üzemelteti Mom's Organic Market nevű bolthálózatát. Mint mondja, a boltja tele van termékekkel, amelyeknek gyakorlatilag végtelen a szavatossági idejük, mégis rájuk van ütve egy dátum.