Az emberiség jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz, ez azonban reményt is ad arra, hogy a megfelelő változtatásokkal elejét vehetjük a katasztrófának – olvasható ki ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) Genfben közzétett jelentéséből, amelyet 52 ország több mint száz kutatója állított össze.

A jelentés szerint a klímaváltozás negatívan befolyásolja az élelmiszerellátást és a szárazföldi ökoszisztémákat, ugyanakkor elsivatagosodást, talajromlást okoz, erdőtüzeket tesz valószínűbbé – előbbi 500 millió embert érint jelenleg.

Az emberiség a nem jeges szárazföldek nagyjából hetven százalékát használja, és bár a bolygónak csupán harmada áll szárazföldekből, ezek 30 százalékkal nagyobb ütemben melegednek, mint a bolygó.

Az ember hozzájárulása mindehhez kétségtelen: a mezőgazdaság és erdőművelés az üvegház gázok 23 százalékáért mindenképpen felelős, ebben pedig nincs is benne az energiafelhasználás, az élelmiszerek szállításának ökológiai lábnyoma és a csomagolás – azokkal együtt 37 százaléknál járunk.

A kutatók megjegyzik azt is, hogy a szárazföld remek széndioxid-elnyelő, azaz az üvegházhatásért felelős gázokat be tudja szívni, de ennek a fenntarthatósága is kétes a klímaváltozás miatt, ráadásul jelentősen rontja az esélyeinket a dél-amerikai esőerdők tömeges irtása (köszönhetően többek között Jair Bolsonaro brazil elnöknek, akit emiatt Láncfűrész Kapitánynak gúnyolnak).

Veszélyben az élelmezés

A klímaváltozás befolyásolja az élelmiszerek minőségét is: a termések fehérjetartalmát és tápértékét csökkentik ezek a folyamatok, a búza esetén például 6-13 százalékos visszaesés tapasztalható a fehérjetartalomban.

Az élelmiszerellátás más tekintetben is veszélyeztetve van: a szélsőséges időjárási viszonyok miatt 7,6 százalékos árnövekedés várható 2050-re a gabonák esetében, ami – amennyiben persze a jelen gazdasági és politikai viszonyok maradnak – emeli az éhezők arányát.

Megoldások

A jelentés szerint okosabb mezőgazdasági módszerekkel az évszázad közepéig 18 százalékkal csökkenthető a szénkibocsátás aránya. Más javaslatokat is megfogalmaznak, ehhez azonban az embereknek (vagy a gazdaságot korlátozó erőknek) kell lépniük: csökkenteni kell a vörös húsok fogyasztását, és több gyümölcsöt, zöldséget, magot enni. Mindez az egészségi állapotunknak is hasznosabb, és több négyzetkilométer szárazföldi területet szabadítanánk fel így. Azt is jó tudni, hogy a húsfogyasztás kevesek privilégiuma: a világnak csupán egynegyede eszik sok húst, de egyre többen csatlakoznak a szerencsésebb országokhoz.

A pazarlás is súlyos probléma: egyharmadát eldobjuk az élelmiszereknek (miközben az éhezés globális szinten nem csökkent), ez pedig 2010 és 2016 között 8-10 százalékkal járult hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához.

A jelentés ugyan nem ír erről, de a húsfogyasztás jövője azon is múlik, hogy az állatmentes, mesterségesen fejlesztett húsok piaca hogyan változik a jövőben. Mint arról korábban írtunk, egyre olcsóbb, és már fogyasztásra alkalmas termékek megjelentek, de még várni kell arra, hogy igazán elterjedjenek és komoly hatásuk legyen.

Remény van – ha rögtön lépünk

Az egyik kutató, Hans-Otto Pörtner szerint nincs lehetőség arra, hogy az alkalmazkodáson gondolkodjunk, mert az nagyon korlátozott. Ehelyett azonnali lépésekre van szükség, azokon a helyeken is, ahol különösen érintettek, és ahol az alkalmazkodás a stratégiájuk.

A jelentést 195 tagállam hagyta jóvá. Szeptemberben az óceánok és hó- és jégtakarók érintettségéről teszik közzé a legfrissebb eredményeket, a New York-i klíma akció csúcstalálkozót megelőzően.