Jeruzsálem Bibliában szereplő babiloni leigázására találtak bizonyítékot a Sion hegyén kutató amerikai régészek, írja a CNN.

Az észak-karolinai egyetem kutatói hamut, nyílhegyeket, edény- és lámpatöredékeket találtak a helyszínen, sőt, egy különleges, csengő formájú ékszert is, ami az első bizonyítéka annak, hogy a bibliai leírásnak megfelelően Jeruzsálem a Kr. e. 587-586-ban történt babiloni hódítás előtt gazdag város volt.  

Az ásatások egyik vezetője, Shimon Gibson a CNN-nek elmondta, hogy háborús helyszínen ritkán találnak ékszereket, ezeket ugyanis a katonák rendszerint elrabolták és beolvasztották. A régész szerint a leletek együttesen bizonyítják, hogy csatahelyszínre találtak: a hamuréteg általában kemencéből, elégetett szemétből is származhat, de ebben az esetben ékszer és nyílhegy található benne, amit jellemzően nem szoktak szemétre vetni, inkább valamilyen katasztrófa, rombolás maradványai.

A városfalak vonala ismert, így a kutatók azt is tudják, hogy a lelet a régi Jeruzsálem falain belül helyezkedik el. Mivel a talált nyílhegyek a Kr. e. 7. és 6. században közkeletűek voltak, és a babiloni harcosok is ilyet használtak, a történészek arra következtettek, hogy Jeruzsálem babiloni meghódításának maradványaira bukkantak.

A II. Nabú-kudurri-uszur (Nabukonodozor ) babiloni király vezette hadsereg az ószövetségi feljegyzések szerint földig rombolta Jeruzsálemet Salamon templomával együtt, a Júdai Királyság lakóit pedig deportálták, ez volt a babiloni fogság. Az eseményre és a zsidó népet ért más csapásokra a vallást gyakorlók minden évben a Tisá beáv böjtnapon emlékeznek.