A szerte a világban 50 millió emberéletet követelő 1918-as spanyolnáthajárvány referenciaként szolgál a modern pandémiákhoz (több földrészre kiterjedő járvány), de segíthet-e megfékezni a jelenlegi járványt? – tette fel a kérdést az AFP francia hírügynökség.

A járványellenes intézkedéseket ismertetve Emmanuel Macron francia elnök az egy évszázada legsúlyosabb egészségügyi válságról beszélt csütörtökön, az 1918-1919-ben tomboló, Franciaországban 240–250 ezer halálos áldozattal járó spanyolnáthára utalva. A statisztikákban egyelőre semmi hasonlatosság: egy évszázada milliók haltak meg öt földrészen, a jelenlegi világjárványban néhány ezren. A két vírus sem ugyanaz, a spanyolnátháé (lényegében influenzáé) A (H1N1) típusú, most pedig koronavírus tombol.

A két járvány kontextusa is radikálisan különbözik – mutatott rá Freddy Vinet geográfus, a montpellier-i Paul Valéry Egyetem tanára, aki 2018-ban jelentetett meg könyvet a spanyolnátha történetéről La Grande Grippe (A nagy influenza) címmel. Lényeges különbség, hogy a spanyolnátha az első világháború idején „médiaárnyékban” zajlott – hangsúlyozta Vinet. „A háborúval voltak tele az újságok. A koronavírus esetében ellentétes a helyzet” – jegyezte meg a természeti katasztrófák és veszélyek szakértője.

A hatóságok vaktában kapkodtak

Az államok is másképp reagáltak: a járvány első hullámában, 1918 májusában–júniusában a hatóságok, amelyeknek rengeteg más gondjuk volt, nem fogták fel a probléma súlyát – így Vinet. Franciaországban a helyzet súlyosságát csak 1918 őszén értették meg, amikor a járvány gyakorlatilag elérte a csúcspontját.

„Annyi beteg volt, hogy nem volt elegendő munkaerő, se felszerelés, hogy végrehajtsák az olyan intézkedéseket, mint a nyilvános helyek fertőtlenítése” – mondta a szakértő. A járvány teljesen szétzilálta a francia hadsereget, de minden ország hasonló cipőben járt, ezért úgy ítélik meg, hogy nem volt döntő hatása a háború kimenetelére – folytatta.

A valóban hatékony karanténokat az amerikai hadsereg távoli szigeteken – például Szamoán – működtette, ezek voltak azok az egyedüli helyek, amelyek elkerülték a sorscsapást. Az 1918 márciusában az Egyesült Államokban megjelent járvány eredete ma sem ismert. Lehetséges, hogy Kínából indult ki, akárcsak a jelenlegi koronavírus-járvány. Egyelőre azonban semmilyen bizonyíték nem támasztja alá ezt a feltevést.

A járvány a spanyolnátha elnevezést főként annak köszönheti, hogy a spanyol sajtó az elsők között volt, amely 1918 májusában Európában beszámoltak a betegségről.