Egy demokráciában az is teljesen normális, hogy a hatalmi ágak ellenőrizni akarják egymást. A baj az, hogy nálunk ez a parlament és a kormány részéről nem történik meg.
A tyúk és a tojás okozta költségvetési kár még semmi ahhoz képest, hogy egyébként is mekkora veszteséget okoznak az államnak a saját termékeiket fogyasztó gazdák.
160 ezer zacsit zabálunk fel, az éves szatyorfogyasztás, ha szépen kisimítva egymás mellé illesztve vizionáljuk, hétszer tudnánk körbecsavarni a földtekét.
Amikor szabadságunkban áll dönteni, rögtön megjelenik a boldogtalanság is: ha valami mellett elköteleztük magunkat, nincs visszaút, minden más lehetőséget kizártunk.
A szociáldemokratáknak valójában arról kell dönteniük, hogy Liviu Dragnea vagy Mihai Tudose mellé állnak. .
Ha nem leszünk képesek kigyöngyözni azokat az alapelveket, melyek ennyire különböző emberek és kultúrák együttélését lehetővé teszik, nyilvánvalóan el vagyunk veszve.
Az elmúlt hét hét fontos, érdekes, meglepő eseménye. Péntektől péntekig sokan mondtak csütörtököt. Nézzünk vissza haraggal, s maradjunk humorunknál!
A javasolt megoldás az erőszak – ami az állam előjoga, sőt kötelessége, ha az alkotmányos rend veszélybe kerül –, illetve a kisebbségeknek tett „engedmények” politikájának befejezése.
Heffner sikerességében is ellentmondásos figura: „Az élet túl rövid, hogy mások álmait éld meg” – ez csak egyike a hedonista kicsengésű, de az amerikai self made önbizalmától is duzzadó axiómáknak.
A miniszter urak feltehetően úgy gondolják, elég, ha ismerik az üzemanyagárakat azok, akik kifizetik. Hát ezért közömbös számukra, hogy mennyibe kerül egy liter benzin.
Nem az okoz számukra örömet, ha kedvenc csapatuknak drukkolnak, hanem az, ha a múlt század harmincas-negyvenes éveire emlékeztetően az ellenségnek látott ellenfélre tesznek triviális megjegyzéseket.
Az erkölcs kérlelhetetlen bajnokai ugyanis mindenkor a legkérlelhetetlenebb diktátorok is voltak. A spanyol inkvizítoroktól, a francia jakobinusokig, a szovjet komiszárokig.
Az elmúlt hét hét fontos, érdekes, meglepő eseménye. Pnétektől péntekig sokan mondtak csütörtököt. Nézzünk vissza haraggal, s maradjunk humorunknál!
A függetlenedési mozgalmak szerte a világon morális legitimitást keresnek, és a spanyol rendőrség ezreinek kivezénylése, az urnák és szavazócédulák elkobzása, a letartóztatások erre kiválóan alkalmasak.
Miért a rekedtre ordított torok és az elgémberedett öklök lóbálása szüli a katarktikusan önelégült pillanatot és nem a mosolygós, csak azért is nevettető, és kinevető mókás díszletbe bugyolált arcok.
Az euróövezet országait leválasztaná a keleti blokktól, olyannyira, hogy nem csupán külön uniós költségvetésük lenne az eurót használó országoknak, hanem akár külön euróövezeti parlamentjük is.
Miután minden irányból támadták őket a nyugati országrészt érintő orkán megkésett előrejelzése miatt, a meteorológusok tanultak az esetből, és a bukaresti záporesőt már viharként konferálták fel.
A bőrszín, az eltérő faj (szó szerint, hiszen földönkívüliekről beszélünk), a szexuális orientáció vagy a nem egy tulajdonság a sok között, amely a sokszínűséghez járul hozzá – ebben a Star Trek ötven éves hagyományt követ.
Az uniós jogtalanságok a választóközönség szemében (amint azt a vasárnapi német választások is bizonyították) a Magyarország által elkövetett valódi vagy vélt jogtalanságokat is legitimálhatják.
Daniel Dragomir állításait már csak azért sem lenne szabad figyelmen kívül hagyni, mert az első, akinek belülről lehetett rálátása a titkosszolgálatok és az igazságszolgáltatás bűnös együttműködésére.