A szükséges 233 helyett csak 200 szavazatot kapott a bizalmatlansági indítvány, heten szavaztak ellene, és hárman tartózkodtak, így a Dăncilă-kormány hivatalban marad.

A parlamenti vita végén, a szavazás megkezdése előtt Nicolae Șerban PSD-s szenátor az úzvölgyi eseményekhez fűzte hozzá véleményét. Indulatos beszédében védelmébe vette a törvénytelenül felállított román emlékművek álcázott felavatására érkezett román „megemlékezőket”, tagadva, hogy bármilyen amazok erőszakhoz, rongáláshoz folyamodtak volna. Șerban elismerte, hogy az első világháborúban a magyar hatóságok hozták létre a temetőt az elesett honvédeknek, de mint mondta, „az 1920-as években nemzetközi temetővé alakították, mert több nemzet katonáját helyezték ott örök nyugalomra, köztük sok ismeretlen katonát”. A képviselő ezért elítélte a csíkszentmártoni önkormányzat azon lépését, hogy lezárta a temető (emlékeztetőül: a szentmártoniak azért lakatolták le a bejáratot, hogy megakadályozzák a dormánfalvi önkormányzat további törvénytelenségeit, de a Hargita megyei prefektus felfüggesztette ezt a helyi tanácsi határozatot). „Képek és filmfelvételek bizonyítják, hogy a románok gyertyával és virággal mentek oda, és koszorút helyeztek el minden sírra, függetlenül attól, hogy azon román nemzeti szalag vagy magyar kokárda volt. Az én nemzetem volt a békés, míg a magyarok etnikai lakatot tettek a temetőre, ezért szégyelljék magukat” – kelt ki magából.

A kormánypárti képviselők – bár sokan jelen vannak – nem élnek a szavazati jogukkal.

A szenátorok és képviselők ábécésorrendben szavaznak, de Traian Băsescu és Eugen Tomac (mindkettő PMP) kérte, hogy hamarabb voksolhassanak, mert repülőjük van Brüsszelbe. Mindketten európai parlamenti képviselői mandátumot nyertek május 26-án, ezért siettek. (Hotnews)

A nyugdíjakat a beütemezettnél hamarabb növelték – jelentette ki a bizalmatlansági indítvány parlamenti vitáján Viorica Dăncilă kormányfő. „Hazugság, hogy a kormány nem tartotta be a 2019 január elsejére kitűzött határidőt a nyugdíjak emelését illetően. Önök voltak azok, akik csökkentették a román állampolgárok jövedelmét. Mi megemeltük a nyugdíjakat 2017 januárjában. Ugyanabban az évben, júliusban növeltük ezeket másodszor, hamarabb a beütemezettnél, azaz 2018 január elsejénél. Ugyanígy tavaly július elsején ismét növeltük, bár a beütemezés szerint ezt csak 2019. január elsején kellett volna. Az idén szeptemberben esedékes növelés pedig ismét hamarab történik, mint 2020 januárja” – mondta a kormányfő. Hozzátette, szeptember elsején a nyugdíjpont értéke 15 százalékkkal 1265 lejre fog nőni, ami 220 lejjel jelent többet, mint amekkora az ellenzék által emlegetett beütemezés szerint lett volna. (Agerpres)

Viorica Dăncilă kormányfő arra kérte az ellenzék törvényhozóit a bizalmatlansági indítvány parlamenti vitáján, hogy vállaljanak szerepet a külföldön élő román állampolgárok szavazásának megszervezésében és lebonyolításában, javasolják új szavazókörzetek létrehozását, mert a kormány támogatni fogja azokat anyagilag. (Agerpres)

A bizalmatlansági indítvány parlamenti vitája véget ért, kezdődik a titkos szavazás.

Marius Pașcan, a magyarellenességéről hírhedt PMP-elnök útszéli stílusban, személyeskedve kritizálta a kormánytagokat (az ülésvezetőnek többször is rendre kellett intenie), végül azzal zárta, hogy azért is megszavazzák a bizalmatlansági indítványt, mert a „PSD-kormány eltűrte Magyarországnak és a bukaresti magyar nagykövetségnek, hogy román hősi halottak sírjait gyalázzák meg az úzvölgyi temetőben, amihez cinkosságot vállalt az RMDSZ-szel is”.

Victor Ponta volt PSD-s miniszterelnök, a Pro Románia párt elnöke felszólalásában elmondta, hogy megszavazzák a bizalmatlansági indítványt, de arra figyelmeztette az ellenzéket, hogy nem elég kormányt dönteni, fel is kell készülni a kormányzásra, „hogy ne kövessük el ugyanazokat a hibákat”.

A kisebbik kormánypárt, az ALDE elnöke felszólalásában elmondta: tiszteletben tartja az ellenzék jogát a bizalmatlansági indítvány benyújtásához, de „szemtelenségnek tartja, hogy van képük” agresszióval vádolni a kormánykoalíciót, miközben az ellenzék „fenyegetőzik börtönnel, elszámoltatással, vagyonelkobzással”. Călin Popescu-Tăriceanu beszéde többször hangos elégedetlenséget váltott ki az ellenzék soraiban, míg a kormánypárt tapssal értékelte az elhangzottakat. A szenátus elnöke azt is az ellenzék „fejéhez vágta”, hogy a hagyományos családmodell felszámolásán fáradozik, hogy „kommunákban éljünk”.

A bizalmatlansági indítvány vitájában Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az úzvölgyi katonatemetőben június 6-án, a hősök napján történtekről elmondta: hajszálon múlott, hogy nem történt egy az 1990-es marosvásárhelyi fekete márciushoz hasonló román–magyar konfliktus. „Ezen a napon megbukott a demokrácia” – mondta. Korodi Attila hangsúlyozta, hogy az RMDSZ által időben jelzett, a dormánfalvi önkormányzat által elkövetett törvénytelenségekre csak az építkezési felügyelőség reagált kellő határozottsággal, a többi állami intézmény szemet hunyt a szabálytalanságok felett.

„A június 6-án történtekért a belügyminisztérium, a csendőrség, valamint Hargita és Bákó megye prefektusa a felelős, mert hagyták elszabadulni az indulatokat, hogy túlerőben lévő feltüzelt, esetenként leitatott román vandálok a törvénytelenségek ellen békésen, imádkozva tüntető magyarok ellen támadhattak, és megrongálhatták a magyar hősi halottak sírjait” – fogalmazott Korodi Attila.
Az RMDSZ-es honatya szerint egy valódi demokráciában a többség védelmezi a kisebbségeket, nem pedig a kisebbségeknek kell megvédeniük magukat a többségiekkel szemben.

A szintén ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dan Barna szerint a rossz gazdasági helyzet szerint évente egy Nagyszeben méretű város lakosságával megegyező számú polgárral csökken az ország lakossága. „Nem azért nincs munkanélküliség, mert oly sok volt a beruházás, hogy felvette az álláskeresőket, hanem mert az aktív lakosság külföldön keresi a megélhetést, és tavaly volt a legalacsonyabb a természetes szaporulat az utóbbi 50 évben. Románia külföldre költözik!” – zárta szavait. Dan Barna szerint az állam mindezek után meg is alázta a külföldön élő román állampolgárokat, akiknek az EP-választásokon órákat kellett sorban állniuk, hogy élhessenek szavazati jogukkal.

A bizalmatlansági indítványt benyújtó PNL képviselőházi frakcióvezetője, Raluca Turcan beszédében „Liviu Dragnea inkompetens és korrupt kormányának” nevezte a PSD–ALDE koalíciót, és szerinte a kormányból „még legalább két miniszternek Dragnea mellett lenne a helye a börtönben”. A nemzeti liberális politikus szerint a szociálliberális kormány megfélemlítéssel, tömegoszlatással irányít.

A képviselőház kormánypárti (PSD-s) alelnöke, Florin Iordache szerint képmutatás az ellenzék részéről, hogy a kormányt tegye felelőssé a május 26-i európai parlamenti választáson a külföldi szavazókörzetekben kialakult fejetlenségért. Szerinte Klaus Johannis államfő a hibás a kialakult sorokért és hosszú várakozási időért (sok külföldön élő nem, vagy csak nehezen élhetett a szavazati jogával), mert rászervezte (a Velencei Bizottság ajánlása ellenére is) az EP-választásokra a büntetőjoggal kapcsolatos népszavazást, emiatt többletmunkát adott a választási biztosoknak.

Nincs esély arra, hogy a bizalmatlansági indítvány átmenjen a parlamentben – jelentette ki Călin Popescu-Tăriceanu kedden, a bizalmatlansági indítvány vitája előtt. A szenátus elnöke szerint az általa vezetett ALDE képviselői nem hagyták el a pártot, jóllehet Ludovic Orban, a (PNL) elnöke miniszteri posztokat ajánlott fel nekik. „Koalíciós társaimmal együtt biztosítok mindenkit, hogy ez az indítvány nem megy át. Ez az ellenzék demokratikus gyakorlata, támogatom ezen jogukat. Szerintem várakozásaik meghaladják a jelenlegi politikai valóságot, a bizalmatlansági indítvány szerencsésen el fog bukni” – mondta. (Agerpres)